Hogyan kerülhetett fel egy nemierőszak-szimulátor az egyik legnagyobb videójátékos felületre?

Hogyan kerülhetett fel egy nemierőszak-szimulátor az egyik legnagyobb videójátékos felületre?
Forrás: Zerat Games

956

Még márciusban jelent meg a Steamen a No Mercy című videójáték, amit a Zerat Games nevű független fejlesztőcsapat készített, és a játék szinte azonnal óriási felháborodást váltott ki világszerte. Főként azért, mert nyíltan ábrázolt nemi erőszakot, incesztust (családon belüli szexuális viszonyt), nők elleni erőszakot és egyéb olyan tartalmakat, amik súlyosan nőgyűlölő nézeteket közvetítettek.

A No Mercy egy felnőtteknek szóló vizuális regény, amiben a játékos egy olyan férfi karaktert irányít, aki összetűzésbe kerül az anyja szeretőjével, majd nem a család helyreállításán kezd el dolgozni, hanem a női szereplők – köztük a saját anyja – teljes uralma alá hajtásán. A játék központi elemei közé tartozik a zsarolás, a férfi dominancia és az a narratíva, hogy a nőket meg kell szerezni, akár akaratuk ellenére is. A történetben a játékos döntéseitől függően a női karaktereket meg lehetett erőszakolni, teherbe lehetett ejteni, de a játék a gyilkosságot is engedte.

Sokan felháborodtak azon, hogy a Steamre egyáltalán felkerülhetett ez a játék, egy online petícióban például több mint tízezer aláírást gyűjtöttek össze azért, hogy a játékot eltávolítsák. Április 9-én Peter Kyle, az Egyesült Királyság technológiai minisztere nyilvánosan elítélte a játékot, és kijelentette, hogy az ilyen tartalmat minden techvállalatnak haladéktalanul el kell távolítania, miután tudomást szereznek róla.

Bár a Steam életkor-ellenőrzést kér a korhatáros tartalmak megtekintéséhez vagy letöltéséhez, a platformon nincs személyazonosság-hitelesítés, így a No Mercy fiatalkorúaknak is elérhetővé válhatott.

A játékok korhatár-besorolásával foglalkozó ESRB és PEGI nonprofit szervezetek hálóján sem tudott fennakadni a No Mercy, mivel a Valve (a Steam kiadója) nem követeli meg ezeket a minősítéseket a platformra feltöltött játékoknál.

A Valve Corporation által üzemeltetett Steam a világ egyik legismertebb videójáték-elosztó platformja. Lehetővé teszi fejlesztőknek, hogy önállóan töltsék fel játékaikat, és a platform többnyire nem végez előzetes cenzúrát – kivéve, ha durván jogsértő tartalomról van szó. Az, hogy egy No Mercyhez hasonló játék végül minden gond nélkül felkerülhet a Steamre, minimum felveti a Valve felelősségét. A Steamnek vannak ugyan szülői felügyelettel kapcsolatos funkciói, ilyen például a Family View, ami PIN-kóddal korlátozza a fiókot használó hozzáférését minden tartalomhoz, de ez nem segít azon, hogy a Valve hivatalos platformján elérhető volt egy olyan játék, amiben a cél nők megerőszakolása és megölése.

A No Mercyt rövid időn belül betiltották az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában. Az ausztrál hatóságok különösen keményen léptek fel, mivel a játéknak nem volt hivatalos korhatár-besorolása, így a forgalmazása törvénybe ütközött. Egy civil szervezet, a Collective Shout, bejelentést tett az osztályozó hatóságnál, és a játékot illegálisnak nyilvánították. A Valve hivatalos nyilatkozatot nem adott ki az ügyről, a fejlesztő Zerat Games később viszont önként távolította el a játékot a platformról.

A fejlesztők később közleményt adtak ki, amiben azt írták, nem akarnak konfliktust a Valve-val, és szerintük a játékot félrevezetően mutatták be egyes videókban. Azt azonban elismerték, hogy a tartalom sokaknak visszataszító lehet, de úgy vélik, ezek a szexuális fantáziák – mint az incesztus vagy a nemi erőszak – ártalmatlanok, ha csak fikciók maradnak.

Forrás: Zerat Games
Forrás: Zerat Games

A játék megjelenése újra felhívta a figyelmet az online térben terjedő toxikus férfikultúrára, amit sokan manoszférának neveznek. Ez az online szubkultúra szexista, nőellenes nézeteket terjeszt, és különösen a fiatal fiúkat célozza meg a közösségi médián és játékokon keresztül. A Netflix Kamaszok (Adolescence) című sorozata is ezt a témát dolgozza fel, rávilágítva arra, hogy ezek a tartalmak hogyan formálják a fiatalok gondolkodását – például azt az elképzelést, hogy egy „igazi férfi hogyan irányítja a nőket”. A kutatások szerint azok a fiatalok, akik ilyen típusú játékokkal és pornográfiával találkoznak, jellemzően problémás nézeteket alakítanak ki a párkapcsolatokról, és hajlamosabbak normalitásként tekinteni az erőszakos viselkedésformákra.

A No Mercy esete nem egyedülálló: korábban a Rape Day nevű játék is elérhető volt rövid ideig a Steamen, amiben a játékos egy nemierőszak-tevőt alakított. A nyilvános felháborodás hatására azt is eltávolították. A történtek nyomán egyre több szakértő és szervezet követel szigorúbb szabályozást, az online platformok felelősségének tisztázását.

Az, hogy a Valve általánosságban hogyan gondolkodik a saját felelősségéről, remekül kiderül egy 2018-as blogposztjából. A vállalatot igazából nem érdekli, milyen tartalmak kerülnek fel a platformra, mert nem akar abba a kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy felelősséget kelljen vállalnia bármiért. Ezért 2018 óta lényegében bárki árulhat játékot a platformon, néhány apró kivételtől eltekintve.

„Úgy döntöttünk, hogy a helyes megközelítés az, ha mindent engedünk a Steam áruházban, kivéve azokat a dolgokat, amiket illegálisnak vagy egyértelműen trollkodásnak ítélünk” – írta korábban Erik Johnson, a Valve egyik vezetője. Szerinte így több idejük van arra, hogy olyan eszközöket fejlesszenek, amikkel a felhasználók maguk dönthetik el, hogy milyen tartalom kerülhet eléjük. A megfogalmazás kulcsfontosságú, mert elvileg azt, hogy mi számít illegálisnak, nem a Valve hatásköre megítélni. A No Mercy botránya is abból bontakozott ki, hogy a cégnél maradt a végső döntés joga arról, hogy mi számít illegálisnak.

Az említett irányváltás óta már eltelt hét év, az azóta kirobbant botrányok pedig azt mutatják, hogy a Valve stratégiája nem működik, pontosabban máshogy működik, mint ahogy kellene. A Valve lényegében mindent felenged a Steamre, elsősorban a profit miatt, a cég ugyanis minden eladás után bőségesen részesül a befolyt összegből – az ár 30 százaléka kerül a platformhoz.

Nem erőforráshiány miatt nincs szigorú moderálás és válogatás a felkerülő játékokat illetően, hiszen a cég hatalmas profitot termel, és könnyedén foglalkoztathatna több embert a tartalom szűrésére. Így tartunk most ott, hogy a platformon majdnem mindent lehet, és a Valve ebből továbbra is nagyon sok pénzt csinál.

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!