Havi 104 ezer vagy havi 188 ezer megy a törlesztőre? Nem mindegy.
Az utóbbi évek alacsony kamatkörnyezetében (0,9 százalékos alapkamat, 1-2 százalékos infláció) rengetegen úgy vettek fel hitelt, hogy nem számoltak azzal, hogy a következő években emelkedni fognak a kamatok. Ha ez esetleg mégis megtörténik, akkor olyan nagy ütés érheti a forintban eladósodottakat, mint ami a svájci frank elszállása után a devizahiteleseket.
Sokan nem fix, hanem változó kamatozású jelzáloghiteleket vetteket fel, ezeknek ugyanis jellemzően alacsonyabb volt a kamata. Csakhogy ezeket a kamatokat félévente vagy évente újraszámolják a bankok, és az adósoknak nincs lehetőségük előtörlesztésre.
A bankok számára ez a típusú hitelezés a legkockázatmentesebb, ezért a sűrű kamatfixálású, hosszú lejáratú hiteleiket adták el legszívesebben: 2017-ben a jelzáloghitelek 28 százaléka ilyen típusú volt, ezek a teljes hitelérték 40 százalékát adták.
Berlinger Edina a Corvinus Egyetem docense publikációjában (amit Szexiközgazdaságtan blog is bemutat) szenárióelemzésen keresztül mutatja be: ha nő a jegybanki alapkamat és az infláció, rengeteg adós válhat fizetésképtelenné.
Tegyünk fel két forgatókönyvet a kamatkörnyezet változására.
- Két százalékra nő az alapkamat és három százalékos lesz az infláció, ezért a bankok 5,06 százalékon rögzítik a referenciakamatokat.
- A bankok az egy éves futamidejű államkötvények referencia kamatlábához kötik a kamatrögzítés alapját, ami az elmúlt húsz évben 7,89 százalék volt átlagosan.
Berlinger a THM alapján vett legkedvezőbb hiteleket választotta ki (ahogy a legtöbb hitelfelvevő), hogy szemléltesse, hogyan változik a törlesztője egy 20 millió forintos, 20 év futamidejű jelzáloghitelnek a forgatókönyvek hatására.
