Reklámok nélkül mindenki boldogabb lenne
A reklámok miatt többet vásárolunk, de ez jóléti értelemben nem ellensúlyozza az ennek érdekében vállalt többletmunka által okozott károkat.
A kapitalizmus egyik legfontosabb összetevője, hogy olyan vágyakat alakítson ki bennünk bizonyos termékek iránt, amelyek különben talán nem is lennének ott. A termékek és szolgáltatások reklámozása sok cég számára legalább annyira fontos, mint a gyártás vagy az innováció. Két egyetemi tanár, Benedetto Molinari és Francesco Turino azt vizsgálta az Economic Journal augusztusi számában megjelent tanulmányában, hogyan hat ez a fogyasztókra és a gazdaságra.
Arra keresték a választ, hogy növelik-e a hirdetések az összesített fogyasztást, és ha igen, elmondható-e ugyanez az összesített keresletre és termelésre. A vállalatok 2007-ben átlagosan 272 milliárd dollárt költöttek hirdetésekre az USA-ban, vagyis körülbelül 1200 dollár jutott minden amerikai állampolgárra. Így a hirdetési ágazat adta az amerikai GDP 2,2 százalékát.*
A kutatás az 1970 és 2007 közötti időszakra és az Egyesült Államokra vonatkozik.
Az eredmények szerint a hirdetések miatt az emberek többet akarnak fogyasztani, és ennek érdekében többet dolgoznak. Ennek hatására nő a fogyasztás súlya a GDP-n belül, és felerősödik a gazdaság ciklikussága, azaz mind a növekedés, mind a visszaesés nagyobb ahhoz képest, mintha nem lennének reklámok.
A kutatás talán legmeglepőbb állítása, hogy
a fogyasztók végül is rosszul járnak a hirdetésekkel, mert ugyan többet vásárolnak, de ez jóléti értelemben nem ellensúlyozza a többletmunka által okozott károkat.
Vagyis az emberek jobban járnának, ha betiltanák a hirdetéseket – zárul a kutatás összefoglalója.
Érdekes megállapítás, de azért érdemes hozzátenni, hogy a hirdetések nélküli élet nagyjából két esetben lenne reális: egy nagyon kemény diktatúrában, vagy egy olyan világban, amelynek termelési szerkezete az ipari forradalom előtti időket idézi. Az emberek többsége valószínűleg egyiket sem választaná önszántából.
