Meglepő, de úgy érezzük, hogy rengeteget javult az egészségünk
Mindössze négy olyan ország van az EU-ban, ahol nagyobb mértékben nőtt a magukat egészségesnek érzők átlagéletkora 2005 óta.
Bő tíz év alatt jelentősen megváltozott a magyarok viszonyulása a saját egészségükhöz. Sokkal egészségesebbnek gondoljuk magunkat, legalábbis jóval később kezdjük el egészségtelennek érezni magunkat az Eurostat hétfőn publikált adatai alapján. A legfrissebb, 2016-os számok szerint a magyarok 6-7 évvel érzik tovább magukat egészségesnek, mint 2005-ben.
A magyar nők várható egészséges éveinek a száma 2005-ben 54,3 év volt, és ezzel mindössze három országot előztek meg. Míg az unióban átlagosan kevesebb mint két évvel nőtt a magukat egészségesnek érző nők életkora, addig Magyarországon ez hat év volt, 60,2-re emelkedett. Bár így is el vannak maradva az uniós átlagtól (ami 64,2), felküzdötték magukat az európai középmezőny aljára. (A grafikonon kiemelhető egy-egy ország adatsora a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)
A férfiaknál még látványosabb a javulás. A 2005-ös felmérés szerint a magyar férfiak átlagosan 52,2 éves korukig érezték magukat egészségesnek. Az azóta eltelt időszakban az uniós átlag szintén két évvel nőtt (63,5-re), de a magyaroké több mint hét évvel, 59,5-re.
Mind a nők, mind a férfiak több régiós országot is megelőztek, és uniós szinten csak négy olyan ország van, ahol nagyobb mértékben nőtt a magukat egészségesnek érzők életkora (mindkét nemnél Németország, Svédország, Ciprus, a nőknél még Észtország, a férfiaknál pedig Finnország).
Míg a tendenciákat érdekes lehet egymáshoz mérni, a számokat önmagukban érdemes körültekintően kezelni, mivel a felmérés résztvevőinek egészségügyi állapota önbevalláson és szubjektív értékítéleten alapul. Minden országban azt a sztenderd kérdést teszik fel, hogy az elmúlt hat hónapban korlátozták-e egészségügyi problémák a megkérdezettek mozgását. Ennek a megítélése szubjektív, eltérően gondolkodhat erről egy litván favágó és egy monacói autóversenyző-feleség, így vannak komoly tudományos korlátai a felmérésnek.
Az is ezt mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyáron közzétett becslése jelentősen különbözik az Eurostatétől. Eszerint a magyarok jelentősen le vannak maradva az osztrákoktól az egészségesen töltött évek alapján, míg az Eurostat mostani kimutatása szerint a magyarok több évvel tovább érzik magukat egészségesnek, mint az osztrákok vagy a finnek.
Ennek a valódisága amiatt is megkérőjelezhető, mert egy jóval keményebb mutató, a várható élettartam szerint a finnek és az osztrákok 5-7 évvel tovább élnek a magyaroknál. A várható élettartam alapján szintén átlagon felül nőttek a magyarok számai, de közel sem annyira kimagaslóan, mint az egészségérzetükre vonatkozó kérdésnél.
