A bruttó átlagkereset 329,9 ezer, a nettó 219,4 ezer forint volt tavaly, a magyarok több mint felének azonban még mindig csak az alapvető megélhetésre elég a pénze.
Év végén sem tört meg a keresetek növekedésének üteme, így 2018 egészében a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,3 százalékkal nőtt a KSH ma publikált adatai szerint. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete*
a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél
329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 306 500 forint volt.
A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 219 400 forint volt. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 228 ezer forintra becsüli a KSH.
Az infláció tavaly 2,8 százalék volt, így a reálkereset 8,3 százalékkal emelkedett.
A trendek fényében nem meglepő a piackutató Nielsen szintén ma publikált felmérésének eredménye, miszerint a magyarok 46 százaléka úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt éve. Ez magasabb, mint a 37 százalékos európai arány, az 58 százalékos világátlagtól ugyanakkor elmarad. Európán belül a románok helyezkednek el a skála pozitív végén 61 százalékkal, a másikon pedig az olaszok 17-tel.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a többség ne ütközne anyagi korlátokba.
A magyarok mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szabadon költheti a pénzét. Ez csupán ötöde az európai átlagnak, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Ennél sokkal népesebb az a tábor, aki „kényelmesen kijön” a pénzéből: idehaza százból 44-en tartoznak ide, szemben a 42 százalékos európai átlaggal.
A magyar megkérdezettek több mint felének (54 százalékának) azonban még mindig csak az alapvető megélhetésre elég a pénze. Európában ez az arány 48 százalék, a világátlag pedig 32 százalék.
