Az adócsalások leleplezőit is jobban védik majd, pedig Magyarország megpróbálta megfúrni

Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük.

Ezen a területen eddig nem volt uniós szabályozás, és az Európai Bizottság összesítése szerint csak tíz tagállamban volt koherens védelem a közérdekű bejelentők számára, köztük Magyarországon. Emellett a pénzügyi szektorban voltak csak ágazatspecifikus szabályok. Pedig a kockázatot vállalóknak köszönhetők olyan nagy horderejű botrányok kirobbanása, mint a

• LuxLeaks: a PwC tanácsadó, könyvvizsgáló cégnél dolgozók szivárogtattak ki dokumentumokat, amelyek leleplezték, milyen kivételes adózási egyezményeket kötött világcégekkel Luxemburg, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság mostani elnöke volt az ország miniszterelnöke.
• Paradise Papers: több millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki offshore helyszíneket felhasználó adóelkerülési gyakorlatokról, amelyek közül sok multimilliárdosokat és híres embereket hozott kedvezőbb helyzetbe.
• Cambridge Analytica: a gyanú szerint a brit adatelemző cég több millió Facebook-felhasználó adatait használta fel az engedélyük nélkül.
• Panama Papers: körülbelül 11 millió pénzügyi dokumentum szivárgott ki egy panamai jogi cégtől, többek között adóelkerülést, pénzmosást és szankciók elkerülését leleplezve.
• Danske Bank: folyamatban lévő ügy, de az utóbbi évek egyik legsúlyosabb európai pénzmosási botránya, amely szintén egy névtelen bejelentés nyomán indult.

Az uniós keretszabályozás – amelyet két év alatt minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe – szerint minden közérdekű bejelentőnek magas szintű védelmet kell garantálni, és biztonságos bejelentési csatornát kell biztosítani számukra, dolgozzanak akár a közszolgálatban, akár vállalkozásoknál.

Az 50 főnél nagyobb létszámú cégek esetében ennek egy belső csatornának kell lennie, ahol az alkalmazottak jelezhetik egyebek mellett az adócsalással, pénzmosással, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos észrevételeiket. Nem kötelesek azonban elsőként ezt igénybe venni, egyből fordulhatnak a hatóságokhoz, és ha semmi nem történik, akkor a médiához is, és semmilyen retorzió nem érheti őket ezért – emeli ki a Bloomberg összefoglalója.

A BBC cikke szerint a hatóságoknál ki kell képezni olyan szakembereket, akik pontosan tudják, hogyan kell kezelni a közérdekű bejelentéseket. A cél természetesen nem önmagában a botrányok kirobbanása, hanem az, hogy

hatékonyabban lehessen szembeszállni a környezetet és az emberek egészségét veszélyeztető folyamatokkal, a csalásokkal, korrupcióval és a vállalati adóelkerüléssel.

Ha Magyarországon múlik, az utóbbi nem került volna a szabályozott körbe, a BBC szerint ugyanis hazánk Luxemburggal és Írországgal együtt ezért lobbizott, de nem ért célt.