Tavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög.
Továbbra is hihetetlen ütemben termelik a pénzt a legnagyobb magyar – jelentős részben kormányközeli – építőipari cégek. Bár a szektor vezető vállalatainak hosszú idő után először csökkent a profitrátája 2018-ban, nemzetközi összevetésben még így is bevételeik kiemelkedően magas része maradt meg nyereségnek. Márpedig a bevételek nagyon gyorsan növekednek, amit jól mutat, hogy tavaly már legalább 40 olyan építőipari vállalat volt az országban, amelynek forgalma meghaladta a 10 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 34-gyel.
Átlépték az ezermilliárdot
Az elmúlt napokban ezeknek a társaságoknak*
Az eddig közzétett adatok alapján 40 olyan vállalatot találtunk, amelynek árbevétele meghaladta a 10 milliárdot, de ez a szám még növekedhet. Akadnak ugyanis olyan cégek, amelyek nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek a május 31-i határidőig.
az éves jelentéseit néztük át és elemeztük, ebből pedig kiderült, hogy a hazai építőipar tovább koncentrálódott, és az ágazatban tovább erősödtek a kormányközelinek tartott vállalkozók. A 40 legnagyobb cég összesen majdnem 1450 milliárd forintos árbevételt hozott össze, ami közel másfélszerese a 2017-es 992 milliárdnak. Ezzel ez az alig több mint három tucat vállalat ellenőrzi a teljes hazai építőipar durván negyedét. Egy évvel ezelőtt ez az arány még csak 20 százalék körül volt.
Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a Központi Statisztikai Hivatal ugyan gyűjti az ágazati szintű bevételadatokat, ezeket azonban csak elég nagy késéssel teszi közzé, így jelenleg a 2016-os a legfrissebb elérhető adatsor. A szintén a KSH által közölt termelési mutatókból azonban elég nagy pontossággal meg lehet becsülni a szektorban ténykedő vállalatok forgalmát is. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy az iparág cégeinek összesített bevétele tavaly 5800 és 5900 milliárd között alakulhatott, a 40 cég 1450 milliárdja pedig ennek épp a negyede.
A piac további koncentrálódásához az kellett, hogy a legnagyobb cégek közül mindössze hatnak csökkent a forgalma, a maradék 34 bővülni tudott. Sőt, tucatnyi társaság legalább duplájára növelte árbevételét. Ebben a kiugróan eredményes körben pedig kifejezetten szép számmal akadnak olyan vállalatok, amelyek nevével gyakran találkozhatunk a közbeszerzések nyertesei között vagy a Mészáros Lőrinc sikertörténetéről szóló beszámolókban. Az ország egyre több pontján dolgozó Mészáros és Mészáros Kft. 150 százalékos gyarapodásnak örülhetett, de duplázott az idén év elején a felcsúti milliárdos tulajdonába kerülő ZÁÉV és a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. is. A V-Hidat – amit tavaly szerezett meg az egykori gázszerelő – pedig csak egy hajszál választotta el ettől.
Háromszoros profitráta
A forgalom rohamos növekedésének azért is van jelentősége, mert ennek egy igen jelentős hányada eredménysoron is megmarad. Tavaly a legnagyobb cégek árbevétel-arányos nyeresége 8,4 százalékos volt. Ez ugyan némileg alacsonyabb a 2017-es mutatónál, de nemzetközi összevetésben még így is elég magas. A hazánkban aktív multik közül a Strabag-csoport például globálisan mindössze 2,3 százalékos mutatót hozott össze, míg a Swietelskynél 2,5 százalék volt ez az arány a legutóbbi teljes üzleti évükben, a Colas pedig a 2 százalékot sem érte el.
Tavaly részletesen írtunk róla, hogy itthon ráadásul
teljesen paradox módon a kisebb szaktudást igénylő mélyépítési munkákkal lehet jobban keresni, a magasépítés kevésbé jövedelmező.
Ezt részben az magyarázta, hogy az állami munkákon felhizlalt vállalatok egészen döbbenetes profitrátával működtek, márpedig a mélyépítésben*
például autópálya-építési
a megrendelések nagy része az államtól jön.
Ezúttal kissé javult a helyzet: bár a magasépítés*
épületek felhúzása
továbbra is kevesebbet hoz, de legalább már kisebb a lemaradása, mint 2017-ben. Más kérdés, hogy sajnos ez sem elsősorban azért történt, mert elkezdett működni a piac, hanem, mert néhány, szintén jelentős részben állami megrendelésre dolgozó vállalat ezúttal ebben a szegmensben is felfelé húzta az átlagot. Ilyen például a Fejér B.Á.L., amely majdnem 25 százalékos profitrátával működött*
Ennél magasabb árbevétel-arányos adózott eredmény csak egy cégnél, a Colas-csoport egyik vállalatánál volt, ott azonban különböző pénzügyi műveletek torzították el az adatot. Az üzemi (tehát a ténylegesen az építőiparból származó) profit ennél jóval alacsonyabb volt, a bevétel 5 százalékát sem érte el.
.
Százmilliárdot vittek haza a tulajdonosok
A megugró bevétel és nyereség természetesen a legnagyobb cégek osztalékát is megdobta. A 40 vezető építőipari vállalatból ezúttal közel 104 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok, másfélszer annyit, mint 2017-ben, és kilencszer többet, mint öt esztendővel korábban.
A pénz elég jelentős része kormányközeli vállalatokhoz került. Mészáros Lőrinc és családja építőipari cégei összesen több mint 30 milliárd forint osztalékot fizettek, de közel feleennyivel gazdagodott két, szektorban ténykedő vállalatának köszönhetően a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is.
