Mai hírlevelünkben szó van még a legjobb egyetemekről, kiskunsági kaktuszokról és szénhiányról is.
A mai hírlevélben szó van egy jelentős volumenű állami befektetésről, az amerikai félidős választásról, a legjobb egyetemekről, kunsági kaktuszokról és szénhiányról is.
. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig így néz ki:
G7 Reggel
2022. november 8. | Gazdasági sztorik öt percben
1. Jellinek, Tiborcz, 250 milliárd

250 milliárd forint közpénz került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban a Magyar Fejlesztési Banktól Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe - derítette ki a G7.
Számokban: ez hatalmas összeg, közel akkora, mint kettejük vagyona összesen (Jellinekét 240 milliárdra, Tiborczét 45 milliárdra becsülik). A Puskás Aréna 190 milliárdba került, Budapestnek közel 300 milliárd forintos bevételt terveztek idénre.
- A kormány szerint 400 milliárd forintból a diplomás átlagbér 80 százalékára lehetne emelni a tanárok fizetését 2028-ig, ehhez kér az EU-tól forrásokat.
- A magántőkealapok tulajdonosai nem ismertek, de ki lehet következtetni, hogy a hat alap közül négyet Jellinek érdekeltsége kezel, a másik kettő pedig Tiborcz közelébe került.
- A 250 milliárd nem került az alapkezelők tulajdonába, hanem a pénzt be kell fektetniük, majd ezeket a befektetéseket el kell adniuk, a remélt nyereségen pedig osztoznak az állammal.
Mit mondanak ők? Jellinekék megerősítették, hogy kezelnek olyan alapot, amelynél az MFB a befektető, de más konkrétumot nem árultak el. Azért nem kommunikáltak eddig, mert „induló alapkezelésről a piaci szereplők nem szoktak kommunikálni”.
Tágabb kontextus: Nagy Márton gazdasági miniszter két hete jelentette be, hogy új nemzeti tőkealapot hoz létre a kormány, átvéve az MFB-hez és az Eximbankhoz kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat.
- Összesen 79 alapban 635 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezett az állam ezeken a szervezeteken keresztül az összesítésünk szerint.
2. Amerikai választás

Ma tartják a midterm (félidős) választást az USA-ban, amelyen az összes képviselőházi (alsóházi) képviselőről szavaznak, valamint a szenátusi (felsőházi) képviselők harmadáról és több fontos állami pozícióról.
Miért fontos ez? Mostanáig, Biden ciklusa feléig a képviselőházban sima többségben voltak a demokraták, a szenátusban pedig minimális fölényük volt. Ez most várhatóan megváltozik, így Bidenéknek az eddigieknél is nehezebb lesz átvinni az akaratukat.
- A képviselőházban szinte biztosan a republikánusok kerülnek fölénybe, és a szenátusi többségre is nagyobb esélyük van.
Mi változott? A kampányt alapvetően a döcögő gazdaság és a rég nem tapasztalt infláció tematizálta. A demokraták számára kedvező témák, mint az abortusz vagy a fegyveres erőszak, kevésbé meghatározó a szavazók számára.
- A demokratáktól főleg a 2018-ban és 2020-ban nagy arányban rájuk szavazó latinók és vagyonosabb fehér nők fordultak el.
- A mélyebb oka a demokraták visszaesésének az, hogy a szavazók többsége szerint túl szélsőségessé vált a párt a progresszívek előretörése miatt, és nem a hétköznapi emberek mindennapi gondjaival foglalkozik.
- Egy ilyen patthelyzetben a szövetségi kormányzat vélhetően nem fog tudni jelentős csomagokat elfogadni, ami lassíthatja az inflációt.
3. Kiskunsági kaktuszok és román napelempark
- Idén nem lesz béremelés az oktatásban, januárban jó esetben 20 százalékkal, rossz esetben 10 százalékkal nőnek a bérek - jelentette be egy sztrájktárgyaláson a köznevelésért felelős államtitkár (444)
- Sokáig úgy romlott a gazdasági hangulat Magyarországon, hogy a foglalkoztatás bővülésére lehetett számítani, viszont az Európai Bizottság friss adatai szerint az eddig még pozitív kilátások is negatívba fordultak (G7)
- Videó egy biológus által vezetett csoportról, akik a Magyarország több részén egyre terjedő - és egyre láthatóbb problémát okozó - invazív kaktuszok irtásával töltöttek egy napot a kiskunsági Kunbaracson (24.hu)
- Tanulságos betekintés egy felvidéki iskola életébe, ahol a diákok 99 százaléka magyar anyanyelvű roma. Mindennapos éhezés, külföldre menekülés és napok, amikor csak 5-6 gyerek ül az osztályban (Napunk)
- Európa legnagyobb napelemparkja épülhet a romániai Arad megyében. Az 1,6 millió napelempanelből álló erőmű több mint 370 ezer háztartás éves fogyasztását fogja fedezni (Euractiv)
4. Napi chart: a legjobb egyetemek
Brit és amerikai egyetemek uralják a legjobb felsőoktatási intézmények rangsorát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti listához képest az amerikai egyetemek száma 43-ról 34-re csökkent az első százban.
- A kínai egyetemek száma eközben kettőről hétre nőtt. A Peking és a Csinghua Egyetem jelentősen előretört, a 30. hely környékléről a top 15 közelébe.
- Nagy siker a SOTE 201-250. helyezése a listán, a többi magyar egyetem ugyanakkor folyamatosan csúszik le.
5. Személyes perspektíva: egy kezdő tanár

Hanna éppen kutyájával, Bogyóval játszott a ferencvárosi Nehru parton. Matek-kémia szakos egyetemista, de mellette - 80 százalékban - tanárként dolgozik.
Mivel a kezdő tanárfizetés a pedagógusi béreken belül is kimondottan alacsony, ebből önmagában nem él meg.
- Felvételi időszakban és próbaérettségikor ezért feladatsorokat javít plusz pénzért, két húga miatt pedig részesül szociális ösztöndíjban is az egyetemen.
- Két lakótársával együtt sem éri el háztartásuk rezsije az átlagfogyasztást, ezért a számláik sem lesznek magasak.
Mit csinál szabadidejében? Kutyájával, Bogyóval szokott lenni, aki kilenc hónapos. Másra nincs ideje, mivel amikor nem az iskolában van, akkor az óráira készül.
6. Külső szemlélő: Üdítő gondolat
Varga Judit a Rakun Dobozközösség társalapítója, amelynek az ételek elvitelekor és házhozszállításakor keletkező hulladék csökkentése a célja.
Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Takács-Sánta András humánökológus egyetemi docens Válasz Online-on megjelent esszéje a klímaváltozásban lévő lehetőségről.
Miért? „Számomra üdítő az a gondolat, hogy a klímaválságra lehetőségként tekintsünk. Így a fejünkben lévő sok ijesztő és szomorú képet olyan gondolatokkal helyettesíthetjük, amik segítenek egy kedvezőbb jövőkép felvázolásában és az ahhoz vezető cselekedetek megtételében.”
7. Múltidéző: szénhiány

Mikor jelent meg? A Magyar Kereskedők Lapja hetilap 1907. július 20-i számában. A képen a lupényi szénbánya Erdélyben (1904., Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)
Mi jelent meg? „Amint előrehaladunk a hideg nyárban, mely a tél korai beköszöntésével fenyeget és amint egyre bizonyosabbá válik, hogy a Máv ebben az évben egyáltalán képtelen a rögtönös intézkedés elmulasztása miatt a vagyonhiányon segíteni, annál nagyobbra nő az aggodalom az iparosvilág körében a bekövetkezendő és szinte elháríthatatlannak látszó szénhiány miatt. Több olyan gyár, melyek berendezése a csekélyebb kalóriát fejlesztő hazai szénnel való tüzelésre nem alkalmas, máris szénhiányban szenved, mert a porosz kőszén szállítása egyre nagyobb késedelemmel megy végbe, minélfogva egyes gyárak már eddig is kénytelenek voltak üzemüket — kizárólag szénhiány miatt — 8-14 napra beszüntetni.
Mivel a porosz kőszén útját bármikor elzárhatják előttünk, más erőforrásra kell gondolnunk, nevezetesen az iparnak a vízierőket kell nagyobb mértékben kihasználni.” (Arcanum Adatbázis)