A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Rákérdeztünk, hogy a saját életében a következő egy évben mit tervez tenni a népesség, és örültünk annak, hogy kiderült, nem csak egy általános attitűd tapasztható, hogy „szeretjük a környezetet és védjük meg”, hanem az 1000 megkérdezett ember közül 948 meg tudott nevezni legalább egy olyan területet, ahol szeretne a jövőben változtatni. Legyen ez akár a hulladékcsökkentés, akár az energiahatékonyság területe – mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi értékelő jelentése szerint az egyéni cselekvések a globális károsanyagkibocsátást akár 40-70 százalékkal is csökkenthetik az évszázad közepéig. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy Magyarországon az embereket milyen tényezők hátráltatják vagy akár motiválják a fenntarthatóbb életmód kialakításában, illetve annak is, hogyan viszonyulnak konkrét cselekedetek szintjére lebontva az életmódjuk megváltoztatásához.

A G7 Podcast vendége ezen a héten Varga Attila pszichológus, a neveléstudományok doktora, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének egyetemi docense volt, akivel az intézet két kutatásáról beszélgettünk, amiben a fenti kérdésekre keresték a választ. A két kutatás összefoglalóját ide és ide kattintva lehet elolvasni.

Részben pozitív meglepetés volt számukra is, hogy az emberek több mint 90 százaléka tervez valamit tenni a környezeti állapot javítása érdekében. Másrészt viszont a pszichológiai szakirodalom alapján nem volt annyira meglepő, mert eszerint általában egy pozitív attitűd jellemző az emberekre, a környezetet alapvetően mindenki fontosnak tartja. Varga Attila szerint viszont fontos, hogy a kutatásból kiderül, nem csak általános attitűdről van szó a megkérdezett magyarok esetében, hanem konkrét cselekedetekre vonatkozó szándékról.

Azt mutatják az adatok, hogy a magyar lakosság legnagyobb része tisztában van azzal, hogy a saját életmódja is hozzájárul ezekhez a környezeti problémákhoz, és szintén mindenki látja, hogy valami területen tud cselekedni, és tervezi is ezt.

– mondta.

Varga Attila azt is megjegyezte, hogy arra nem kérdeztek rá, hogy a következő egy évben milyen környezetterhelést növelő terveik vannak az embereknek (nagyobb autó vásárlása, több utazás), ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy Magyarországon az emberek által okozott környezetterhelés csökkenni fog.

De azt látjuk, hogy az emberek gondolkodásában jelen van ez a fajta szándék, és szerintem ez egy fontos reményt adó jel a tekintetben, hogy ki fogunk tudni alakítani egy olyan társadalmi működésmódot, ami kisebb környezetterheléssel jár

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy:

• mik voltak a legnépszerűbb és kevésbé népszerű tervezett cselekedek, és hogy viszonyult ez ahhoz, hogy mennyire látták a megkérdezettek nehéznek ezek megvalósítását,
• hogyan befolyásolják a kényelmi, pénzügyi és érzelmi szempontok azt, hogy mit látnak a magyarok nehezen vagy könnyebben megvalósíthatónak,
• milyen tényezők motiválják, és mik akadályozzák az embereket a környezettudatos cselekvésben,
• és hogy hogyan viszonyul egymáshoz a környezeti válság megoldásában az egyéni és a közösségi cselekvés?