Most már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.
Ha ránézünk az alábbi grafikonra, akkor egyértelműen látszik, hogy a magyar élelmiszer-infláció a G7 szubjektív fogyasztói kosarának adatai szerint 2022 végén – 2023 elején érte el a tetőpontját, a tavasz pedig meghozta a várt fordulatot. Jelenleg 35,6 százalékkal kerül többe a kosarunk, mint egy évvel ezelőtt, míg 2022 októberében még 55,1, 2023 januárjában pedig 53,7 százalékos éves drágulást tapasztaltunk.
Nagy bevásárlásunkat több mint három éve havonta végezzük, bevásárlólistánk erre a csillagra kattintva*
Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. „A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
jelenik meg, változatlan módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva olvasható*
Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár „akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
. Az árakat mindig négy boltban vesszük fel (az Aldiban, a Lidlben, a Penny-ben és a Tescóban), és kosarunk értéke ezúttal (kivételes módon nem április utolsó napjaiban, hanem május 2-án), 27 228 forint volt a négy bolt átlagában.
Nagyjából egy hónappal ezelőtt ugyanezért – a négy bolt átlagában – 28 009 forintot kellett fizetnünk, február végén pedig 28 222 forintot. Ez a februári érték volt eddig a csúcs, vagyis most már egymás után két adatfelvétel alkalmával is a kosár értékének csökkenését mértük. Ráadásul a márciusról áprilisra feljegyzett mérséklődés egészen jelentős mértékű, mintegy 2,8 százalékos. Ehhez hasonlót utoljára 2021 nyarán láthattunk, amikor körülbelül 2,3 százalékkal lett olcsóbb a változatlan összetételű bevásárlásunk június és július között.
E hónaptól kezdve a G7-en csak a kosár értékének négy boltláncra vonatkozó átlagát közöljük rendszeresen, az egyes üzletekre vonatkozó értékeket pedig mindig a G7 Reggel hírlevelünk következő számában tesszük közzé, ezúttal a csütörtökiben.
A hírlevélre itt lehet feliratkozni.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a négy üzlet adataiból számított kosárértékátlag hogyan alakult az elmúlt több mint két évben.
Mi történt 2023 márciusa és áprilisa között, aminek köszönhető az infláció lassulása és a kosárérték csökkenése? A legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kígyóuborka ára esett vissza egyetlen hónap alatt, de a (legkedvezőbb árú) paradicsom is 24 százalékkal lett olcsóbb. Érdekes módon a pulykamellfilé ára is elég nagy mértékben, 12 százalékkal csökkent, a rögös túró 9, a rizs 7, a vöröshagyma pedig 6 százalékkal került kevesebbe, mint egy hónappal korábban.
Ezzel szemben a sárgarépa ára hirtelen elszállt, de nagyon. Egyetlen hónap alatt 44 százalékkal drágult meg ez a zöldség. A kefir 12, a narancs 10 százalékkal ugrott meg, ám ezek mellett már csak kisebb mértékű áremelkedések voltak a kosáron belül. Úgy tűnik, hogy egyelőre nyugvópontra jutottak a pékáruk is, és a friss tejek kivételével a tejtermékek sem száguldanak már úgy felfelé, mint korábban (a friss tejek még áprilisban is 4 százalék feletti drágulást mutattak).
A 35,6 százalékos éves infláció persze még mindig nagyon magas, annál is inkább, mert az összehasonlítási alap (bázis), vagyis a 2022. április végi adat is már eleve erős emelkedést mutatott. Szokás szerint megnéztük ezért a kétéves viszonyítási alapot is, és 2021 áprilisához képest 63,4 százalékos inflációt mértünk. Ám már ez is jóval alacsonyabb, mint a márciusi kétéves adat, hiszen az még 70,9 százalék volt.
Új elemként összeállítottunk egy grafikont, amely azt mutatja meg, hogy az adott hónapban mekkora anyagi terhet jelent a fogyasztói kosarunk levásárlása a nettó medián keresethez képest. A nettó medián bér az a jövedelem, amely olyan értelemben van középen, hogy ugyanannyi ember keres ennél többet és ennél kevesebbet is. Így ez takarja leginkább hétköznapi szóhasználat szerinti értelemben az átlagkereset fogalmát – nem pedig a hivatalosan mért átlagkereset, amely ennél jóval nagyobb összeg. (Mivel a számtani átlagot erősen felfelé húzza a kisebb darabszámú nagy összegű kereset.)
A grafikonon látszik, hogy a keresetek az utóbbi időben nem tartanak lépést az élelmiszer-inflációval, a vásárlók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Míg egészen sokáig a keresetnek körülbelül a 7 százalékát vitte el a nagy bevásárlásunk, az utóbbi időben ez felugrott 9-9,5 százalékra, és egyelőre az infláció mérséklődése ellenére sem csökken.
A következő hónapok kérdése, hogy mennyire csökken még a drágulás, és hogyan lehet majd az árstopokat úgy kivezetni, hogy a lépés ne okozzon újabb inflációs hullámot.
