Százéves sufnifegyverrel megtoldva lettek még veszélyesebbek az orosz katonákra vadászó drónok

Zajlik a védő és a támadó közötti fegyverkezési verseny az ukrajnai lövészárkok fölött.

Az ukrajnai háború kitörésének szinte az első pillanatától elkezdték használni a drónokról ledobott gránátokat, eleinte főleg az ukránok az orosz páncélosok ellen, de a technika elterjedésével aztán már a gyalogságnak is lett félnivalója, immár mindkét oldalon és a lövészárkokban is, hiszen az önmagában nem véd a felülről érkező lövedékekkel szemben.

Az ott szolgáló katonák igyekeznek mindent megtenni a veszély csökkentése érdekében, ám az első vonalakban sokszor nincs rá idő vagy lehetőség, hogy legalább fával lefedjék felülről az árkokat. Ezért időnként – ahogy egy a napokban nyilvánosságra került, az ukrán 30. gépesített dandár által készített videóban látni – textildarabokat feszítenek ki az árok fölé, ebben az esetben az orosz katonák:

Ahogy a videó megosztója megjegyzi, ez egy olyan megoldás, aminek a megjelenésére ő már korábban számított. Hozzátette, ez elsősorban nem is a gránátok megfogására szolgál – ahogy a videóban is látni, erre korlátozottan alkalmas csak –, hanem elrejti a katonák pontos helyzetét, valamint némileg biztonságosabbá teszi az árok oldalfalába mélyített gödröket.

Ugyanakkor hátrányai is lehetnek, ahogy néhány kommentelő megjegyezte, ha a gránát nem a földön, hanem a hálón megakadva robban fel, akkor sokkal veszélyesebbé válik, hiszen nagyobb területet borítanak be a repeszek. Ráadásul ha a borítás gyúlékony, az további veszélyt hordoz magában.

Erre már az ukrán drónkezelők is rájöttek, és szintén a napokban egy olyan videót tett közzé a 68. vadászdandár, amelyen egy Molotov-koktélt dobnak le egy orosz állásra, amely jobb minőségű, mint az előző: egy részét (talán fagerendák fölött) föld borítja, illetve fémhálót is használtak. A gyúlékony folyadékot tartalmazó palack az utóbbin landolt, de meggyulladt, miután a tartalma szétfröcskölődött.

Ebben az esetben ez a jelek szerint nem járt súlyos következményekkel az oroszok számára, de a dolog két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt egy közel százéves technológiát párosítanak a 21. századi hadviselés egyik jelképének számító drónokkal, hiszen Molotov-koktélt elsőként az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban használtak tömegesen (csak akkor még nem így hívták). Másrészt egy Molotov-koktél előállítása még annál is sokkal olcsóbb, mint a legegyszerűbb kézigránáté, ráadásul az utóbbival ellentétben helyben is megoldható.

Igaz, a célba juttatáshoz használt drónok ennél sokkal drágábbak, és valószínűleg továbbra is ezek elérhetősége lesz inkább a szűk keresztmetszet. A Royal United Services Institute brit védelmi kutatóintézet pár napja megjelent elemzésének szerzői ukrán forrásaik alapján úgy becsülték, hogy egy hónap alatt az ukrán haderő átlagosan 10 ezer drónt veszít el, döntően az orosz elektronikai fegyverek miatt.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!