Az átlag magyar annyit keres, mint egy jól kezdő Suzuki-munkás

A Központi Statisztikai Hivatal márciusra vonatkozó, friss jelentése szerint a nettó medián bér márciusban 305 900 forint volt, ami 15,7 százalékos növekedés tavaly márciushoz képest.

Felülnézet: Mivel a medián az a középen lévő érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van, az adat azt jelenti, hogy az ország munkavállalóinak fele ennél többet keres, a másik fele pedig kevesebbet. Ez tehát a hétköznapi értelemben vett átlag magyar fizetése.

Alulnézet: A havi 305 ezer forintos nettó kereset a jelenlegi álláshirdetések alapján megfelel például a két vagy három műszakban dolgozó betanított munkások felső sávjának. Egy kiragadott példa: Esztergomban a Suzuki fizikai dolgozót két műszakra olyan fizetési sávval keres, amelynek teteje kedvezmények nélkül nettó 319 ezer forint.

Számokban:

• A medián nettó bér már régóta a betanított munkások felső harmadának szintjén áll, két éve például 235 ezer forint körül volt, ami az azóta eltelt időszak inflációja és béremelései tükrében hasonló összeg.
• A medián bér tavaly decemberben 309 100 forint volt (ez eddig a csúcs).
• Idén január-februárra 295 ezerre csökkent.
• Márciusban innen emelkedett 305 ezer forintra, vagyis az utóbbi időben érdemben nem emelkedik.

Ha az inflációhoz hasonlítjuk az adatokat, akkor rögtön látszik, hogy romlik a magyar munkavállalók anyagi helyzete. A márciusi infláció 25,2 százalék volt (az előző év márciusához képest), a nettó medián bér azonban csak 15,7 százalékkal nőtt.

Ha a bruttó vagy a nettó átlagkeresethez képest nézzük a számokat, a tendencia akkor is hasonló, az utóbbiban 6,9 százalékos reálbércsökkenést számolt a KSH.

Sokkal rosszabb a kép, ha az élelmiszerek drágulásához nézzük a keresetek alakulását, mivel az élelmiszer-infláció márciusban a KSH szerint 42,6 százalék volt.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy mekkora volt az elmúlt hónapokban az éves szintű infláció, mennyivel változott ugyancsak egy év alatt a nettó medián bér összege, és ebből milyen változás adódol. Mint látható, a reáljövedelmek tavaly ősz óta egyre nagyobb mértékben csökkennek, vagyis a bérek nem zárkóznak fel a dráguláshoz, épp ellenkezőleg.