Gyorsuló trend: több millióval kevesebben repültek Svédországban idén, mint a járvány előtt
Idén 30 százalékkal kevesebben repültek svéd járatokon, mint 2019-ben. Több EU-tagállamban is hasonlóak az arányok, globálisan azonban nincs érdemi csökkenés.
Közel 30 százalékkal kevesebben utaztak svéd belföldi repülőjáratokkal az idei nyár első két hónapjában, mint 2019-ben. Az első hét hónap alapján ennél is nagyobb a csökkenés, több mint 2 millióval lett kevesebb az utasszám.
Miért fontos ez? Egyénileg azzal ártunk leginkább a Föld éghajlatának, ha elutazunk messzire. Elrepülni Budapestről Londonba és vissza egy főre nagyjából 600 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár.
- Ez nem sokkal marad el egy átlagos pakisztánira jutó éves kibocsátásától (akinek nemrég országa harmadát víz borította lényegében a gazdag országok szennyezése és lakosai életmódja miatt).
- Magyarországon az egy főre jutó kibocsátás 5 tonna szén-dioxid, ami némileg több, mint a világátlag. A párizsi klímacélok eléréséhez ezt 2030-ra 2,3-re kellene csökkenteni.
: Svédországban már a Covid előtt is sok százezren nem ültek repülőre a klímaváltozás miatt. Elsősorban a belföldi utasszám csökken, de a külföldi is 15 százalékkal csökkent az év első hét hónapjában 2019-hez képest.
Felülnézet: több európai országban is kevesebben ültek repülőre 2023 első négy hónapjában 2019-hez képest, bár ennek más okai is lehetnek (például drágább üzemanyag, növekvő megélhetési költségek, repülőipar nehézségei).
- Globálisan ugyanakkor lassan visszatérünk a Covid előtti forgalomhoz, júniusban 6 százalékkal maradt el az utasszám 2019-hez képest. Az USA-ban pedig két hónapja dőlt meg az egy napra jutó utazások száma.
Igen, de
: az Európai Beruházási Bank 2020-as felmérése szerint az európaiak 36 százaléka mondta azt, hogy kevesebbet repül a környezetszennyezés miatt, a megkérdezettek 75 százaléka pedig tervezi, hogy kevesebbet repüljön. Ez az arány ugyanakkor még egyáltalán nem köszön vissza a valós repülési adatokban.
Tágabb kontextus: Nyugat-Európa egyre inkább a kevésbé szennyező vasútra alapozná a közlekedés jövőjét. Egyre nagyobb léptékű fejlesztéseket jelentenek be, és egyre több magánszereplő lép be a piacra.
- A vasútban rejlő potenciálra példa, hogy a Budapest-Berlin út mintegy 15 óra vonattal, a légvonalban nagyjából ugyanilyen hosszú Párizs-Marseille utat 3:20 perc alatt teszi meg a TGV. Párizsból Londonba eljutni repülővel 14-szer annyi kibocsátással jár, mint vonatozni.
- Idén és jövőre számos új járat indul vagy indult, jelentős részben nemzetközi és éjszakai járatok, itt található egy gyűjtés róluk.