Hogy kerül Mészáros Lőrinc cége egy háborús tűzfészek közelébe?

Miközben eszkalálódik a feszültség a Kaukázusban, és a térség geopolitikai fordulóponthoz érkezett, a magyar kormány tovább erősíti az azeri kapcsolatot. A magyar kormány az örményektől visszafoglalt területek újjáépítésében ígér részvételt, ami Azerbajdzsánnak logisztikailag és szimbolikusan is számíthat. A Mészáros Lőrinc-féle V-Híd is érdekelt lehet.

Mi történt? Az augusztus 20-i keleti nagyember-parádé után három héttel ismét azeri delegáció érkezett Budapestre: Ilham Alijev elnök után most a gazdasági miniszter jött Bakuból, akit Szijjártó Péter, Nagy Márton és Kövér László mellett Orbán Viktor is fogadott.

• Bár a legfontosabb a gázvásárlás és bértárolás, Szijjártó szerint „nem földgáz-barátságban” vagyunk Azerbajdzsánnal, hiszen már az energiaválság előtt, 2010-ben elkezdtük építeni a kapcsolatokat.
• Ennek leglátványosabb pontja akkor az azeri baltás gyilkos kiadatása volt, akit hazatérése után szabadon engedtek. Emiatt Örményország tíz évre felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
• Magyarország most ismét az azeri-örmény konfliktusban tesz – üzletileg is értelmezhető – gesztust Azerbajdzsán felé: egy, a karabahi örményektől visszafoglalt falu újjáépítésében vesznek részt jövő szeptembertől magyar cégek.

: A helyben többséget alkotó örmények a Szovjetunió szétesése után Örményország támogatásával foglalták el Azerbajdzsántól Hegyi-Karabahot és a környező tartományokat. Azóta Azerbajdzsán az energiabevételeknek köszönhetően erőfölénybe került, amit török szövetségben, izraeli fegyverekkel megtámogatva érvényesített 2020-ban, visszafoglalva a területek nagyját.

• Most újra átalakulnak a szövetségi viszonyok. Az idáig Moszkva védelmében reménykedő örmények az ukrajnai fókusz miatt már nem számíthatnak az oroszokra, így az Egyesült Államoktól remélnek segítséget, hétfőtől már közös hadgyakorlatot is tartanak.
• Oroszországot így a transzkaukázusi befolyásának elvesztése fenyegeti, miközben még katonái állomásoznak Örményországban és Hegyi-Karabahban. A török-azeri tandem még igyekezhet kihasználni az átmeneti helyzetet, hogy fizikailag is megteremtse a pántürk tengelyt.

Magyarország éppen akkor tesz politikai gesztust, amikor egyre nő az esély az eszkalációra. Az elmúlt hetekben kritikussá vált a helyzet a már éhínséggel küzdő Karabahban, és az örmények újabb azeri csapatösszevonásokról számolnak be. Pashinyan örmény elnök a napokban a francia, német, amerikai vezetőkhöz fordult, és még Erdogan közvetítését is kérte. Putyint már fel sem hívta.

• A legrosszabb forgatókönyv, hogy Azerbajdzsán támadást indít Örményország nemzetközileg elismert területe ellen, hogy az azeri exklávét, Nahicsevánt Bakuval összekötő Zangezur-folyosót elfoglalva megteremtse a közvetlen kapcsolatot Törökország felé.

Magyar aspektus: nemcsak mi szeretnénk több azeri gázt, az EU külpolitikáját is korlátozza, hogy közben energiaforrásokért udvarol Bakunak. A magyar fellépés ugyanakkor látványosabb és a keresztényüldözés elleni szólamok – Örményországban volt először államvallás a kereszténység – szembeötlően alárendelődnek a türk barátságnak.

• Szijjártó bejelentése alapján a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől az iráni határ közelében fekvő, most gyakorlatilag lakatlan Soltanlit, az erről szóló szerződések egy részét már aláírták.
• Az újjáépítéshez az Eximbank ad hitelkeretet. A cégeket nem nevezték meg, de kiindulópont lehet a 2022-es „Rebuild Karabakh” azeri állami nemzetközi expó. Ennek Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata, a V-Híd volt az egyik kiemelt vendége, ők már tavaly tárgyaltak egy projekt megvalósításáról, de nem tudjuk, ebből lett-e valami.
• Az örmény határ felé menő vasút most épül a „magyar” Soltanli érintésével. Ez Örményország számára különösen érzékeny, ugyanis ez vezetne az örmény területen át Nahicseván és Törökország felé menő Zangezur folyosóhoz, aminek a megnyitását az azeri vezetés akár fegyverekkel is kész kikényszeríteni. Az örmény külügyminiszter Budapesten is ennek a folyosónak a megnyitásáról beszélt Kövér Lászlónak és Várhelyi Olivérnek, nemzetközi kereskedelmi útvonalként keretezve ezt a részben etnopolitikai projektet.
• Ugyanakkor Semjén Zsolt is járt Örményországban nemrég, és tíz év után újra van magyar nagykövet Jerevánban. Az örmény elnök felhívta Semjén figyelmét az azeri etnikai tisztogatásokra és „népirtásra„, és a nemzetközi közösség határozott reakcióját kérte.