Külső nyomás vethet véget Ausztria semlegességi politikájának
Osztrák diplomáciai és nemzetbiztonsági körökben terjed a nézet, hogy a semlegességre való hivatkozás mára elvesztette hitelességét.
A semlegességre való hivatkozás egyre kevésbé cseng jól Európában, bár Ausztriának eddig bejött. Az orosz-ukrán háború árnyékában kérdés, hogy az EU meddig engedi meg ezt a luxust — írja a Politico.
Háttér: Ausztria a II. világháború után 1955-ben szerezte vissza szuverenitását, ekkor vonultak ki a megszálló hadseregek, cserébe azért, hogy az ország semleges marad.
- A hidegháború évtizedeiben szinte vallásos tisztelet övezte a semlegességet, ami mára viszont nem maradt több, mint kényelmes ürügy a felelősség elhárítására.
- Erre hivatkozva Ausztria a NATO-ba sem lépett be, megspórolva a hadikiadásokat.
- Svédország és Finnország csatlakozásával a NATO-hoz azonban Ausztria a kerítésen kívül maradna.
Szeptember elején Martin Selmayr, az EU ausztriai főképviselője vérdíjnak nevezte az orosz gázért fizetett pénzt, amivel Ausztria a háborút finanszírozza.
Ausztria jelenlegi jobbközép kormánya a semlegességet Ukrajnával kapcsolatban a katonai cselekményekre korlátozza, azaz nem küld fegyvereket Kijevbe, de támogatja az EU-s szankciókat és engedi a fegyverek területén való átszállítását is.
Ugyanakkor számos osztrák vállalat komolyabb hazai felelősségre vonás nélkül üzletel Oroszországgal.
Sokat spórolt is a semlegességgel, Ausztria az utóbbi évtizedekben megengedhette magának, hogy alig költsön honvédelemre.
- Pár éve még a védelmi büdzsé teljes elvetését ajánlotta maga a védelmi miniszter, de erre nem került sor.
- Az elmúlt évben az osztrák kormány ígéretet tett arra, hogy növeli a védelmi kiadásokat, amelyek még így is a NATO-tagoktól elvárt alatt maradnak.
- A szociáldemokraták új vezetője, Andreas Babler korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU „a valaha létezett legagresszívebb katonai szövetség” és „rosszabb a NATO-nál.”
felmérés szerint az osztrákok 80 százaléka támogatja a semlegességet a NATO-ba való belépéssel szemben.
Igen, de: osztrák diplomáciai és nemzetbiztonsági körökben terjed a nézet, hogy a semlegességre való hivatkozás mára elvesztette hitelességét.
- Csaknem 60 százalékuk szerint növelni kéne a hadsereg együttműködő képességét a NATO-val.
Többen tartanak attól, hogy ha a nyugat keményebben lép fel Béccsel szemben, azzal csak a semlegességpártiakat és a szélsőjobbot erősítené.
Erre válasz: korábban is volt már példa arra, hogy a külső nyomás, különösen ha Washingtonból érkezik, hatásos lehet, ilyen volt Ausztria izolációja a náci múltú Kurt Waldheim köztársasági elnökké választásakor.
Mi várható? Jövőre lesznek parlamenti választások Ausztriában. Jelenleg a legnépszerűbb az ukrajnai uniós segélyt felfüggeszteni kívánó, az Oroszország elleni szankciók feloldását támogató, szélsőjobboldali Szabadságpárt.
