Bő száz év alatt nyertünk egy második életet

Az elmúlt száz évben aligha történt nagyobb hatású változás az életünkre, minthogy kétszeresére nőtt a születéskor várható élettartam. Magyarországon 1900-ban ez a mutató a nőknél 38,2 év volt, a férfiaké pedig 36,6. A nőknél ez mostanra több mint kétszeresére, 79 évre nőtt, a férfiaknál pedig 72-re.

fejlődésének köszönhető, illetve a társadalmi önszerveződésnek, amely lehetővé tette, hogy a tudományos áttörések széles társadalmi rétegekhez juthassanak el. „Az emberiségnek kevés ennél meghökkentőbb teljesítménye van” – írta a várható élettartam duplázódásáról korábban a New York Times.

• A magyarországi csecsemőhalandőság kevesebb mint hatvanadjára csökkent. 1900-ban a magyar gyerekek közel negyede meghalt 1 éves koráig, mostanra ezer élveszülöttre 3,6 ez az arány.

Számokban: jelentős eltérések voltak várható élettartamban a Magyar Királyság területén belül. A nyugati országrészekben akár az 50 évet is meghaladta a mutató, míg két déli vármegyében a 20-at sem érte el. Jellemzően a nyugati és északi vármegyékben volt a legmagasabb a várható élettartam, az Alföld környékén/Partiumban pedig a legalacsonyabb (térképen itt lehet megnézni).

• A királyi vármegyék nagyjából fele volt részben vagy egészben a mai Magyarország területén, közülük Aradon és Biharban volt a legalacsonyabb a várható élettartam, Sopron és Vas vármegyében pedig a legmagasabb.

: Heves vármegyében (amely nagyjából megegyezik a királyi vármegyével) 1900-ban 33 volt a születéskor várható élettartam. Mostanra az itt élők átlagéletkora magasan meghaladja ezt: egy átlagos hevesi nő 46 éves, egy átlagos hevesi férfi pedig 41. A várható élettartam pedig 78 a nőknél és 71 a férfiaknál.

Tágabb kontextus: a várható élettartam ilyen mértékű növekedése globális folyamat. Indiában például nem érte el 30 évet ez a mutató, most viszont már 70. Angliában pedig mintegy 41 év volt a várható élettartam, most már 80 körül van.