Budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, 300 településen az 5 százalékot sem éri el

Óriási különbségek vannak a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján. Míg budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem éri el a mutató – derül ki a kedden közzétett népszámlálási adatokból.

• Utóbbiak jellemzően 500-2000 fős települések, a legnagyobb közülük az Ózd közelében fekvő, 3600 fős Arló (amelyről nemrég jelent meg egy riportunk). A települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya.

Számokban: a községekben 15 százalék a diplomások aránya, Budapesten pedig 44 százalék. Kiemelkedik a II. kerület (67%), a XII. kerület (67%) és az I. kerület (64%). Őket országosan a budai agglomerációhoz tartozó Telki (62%) és egy alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony (58%) követi.

• A nagyobb városoknál Budapestet jelentősen lemaradva Gödöllő követi, majd egy másik Pest vármegyei település, Dunakeszi következik és két egyetemváros, Szeged és Debrecen.
• Kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon, amelyet Tatabánya követ. Látványosan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya az osztrák határ közelében fekvő Mosonmagyaróváron és Sopronban.

• Az ezerfősnél nagyobb településeknél értelemszerűen még jelentősebb különbségek vannak. A toplistát a budapesti agglomeráció települései uralják, az első nem pesti, Győrújfalu a legjobb tíz közé sem fér be.
• A több mint kétezer fős Tiszabőn a diplomások aránya nem éri el az 1 százalékot. „Az ország legrosszabb hírű településeként” jellemzett Tiszabőről az Index a 2010-es évek elején forgatott többrészes videósorozatot.

: csak két uniós országban, Olaszországban és Romániában alacsonyabb a diplomások aránya Magyarországnál. Az elmúlt tíz évben lényegében stagnált a magyar adat 31-32 százalék körül, miközben az uniós átlag 34 százalékról 42-re nőtt ez idő alatt.