Elsősorban magyarnak tartja magát az „elektronok paparazzójaként” jellemzett friss Nobel-díjas Krausz Ferenc

Egy 2012-es riportban az „elektronok paparazzójaként” jellemezték Krausz Ferencet, aki két kutatótársával kapta meg kedden a fizikai Nobel-díjat. A magyar-osztrák kettős állampolgárságú, Németországban élő Krausz a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, emellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

• Krausz az attoszekundumos, tehát a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizika területén ért el kiemelkedő eredményeket.

: Krausz 1962-ben született, szülei kétkezi munkások voltak, akik szerinte minden feltételt megadtak neki. Általános iskola felső tagozatában, Móron nagy hatással volt rá a fizikatanára.

• A rövid fényimpulzusok már egészen korán elkezdték érdekelni, ezekről írta a villamosmérnöki szakdolgozatát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Emellett az ELTE-n az elméleti fizika szakot is elvégezte. A műszaki egyetemről Simonyi Károlyt, az ELTE-ről Marx Györgyöt emelte ki a professzorok közül, akik a legnagyobb hatással voltak rá – mondta korábban a BME.hu-nak.
• Doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott, 2003-ban lett a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.

Amellett, hogy Karikó Katalin hétfői Nobel-díja után két nap alatt a második magyar állampolgár kapja meg a díjat, Krausz tudományos eredményei jelentős hatással bírnak több kutatási területen.

• Az egyik fontos alkalmazási terület a megelőző orvostudomány, ugyanis komoly betegségek felismerése válhat lehetővé azzal, hogy rövid infravörös impulzusokkal világítanak át vérmintákat.
• Egy másik terület pedig az elektronikus jelfeldolgozás, amelynek gyorsasága tíz, de akár százezerszeresére lenne növelhető az eredményeiken alapuló módszerekkel – mondta 2022-ben Krausz az iGlobe News-nak adott interjúban.

: Krausz 2022-ben kapta meg a fizikai Wolf-díjat, amelynek díjazottjai közül sokan kaptak később Nobel-díjat is. A potenciális Nobel-díjasokat minden éven gyűjtő Thomson Reuters már 2015-ben az esélyesek közé sorolta.

Bár Németországban él, Magyarországhoz több szálon is kapcsolódik. Fontos szerepe volt abban, hogy Szegedre került a világ egy legmodernebb lézerközpontja, az ELI-ALPS, ahol az ő kutatási módszereit is alkalmazzák.

• Kettős állampolgárásáról a Magyar Nemzetnek azt mondta, „elsősorban magyar, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is”, a „szíve akkor is magyar maradt, amikor megkapta az osztrák állampolgárságot is”.
• Krausz vezetésével – és a magyar állam 20 milliárd forintos támogatásával – a budapesti Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központban a vér molekuláris szintű elváltozásait kutatják, amelyek többek között a rák korai diagnosztizálásában lehetnek nagyon fontosak.