Alapvetőn három faktor magyarázhatja: az izraeli belpolitika, „belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.
Izrael teljes ostromot hirdetett hétfőn Gáza ellen. Nem szolgáltatnak áramot, élelmiszert és gázt sem – jelentette be Joáv Gallant védelmi miniszter. „Állatként viselkedő emberekkel harcolunk, és eszerint járunk el” – mondta Netanjahu minisztere. Az áramszolgáltatás már hétfőre is 80 százalékkal csökkent.
- A Gázai övezetben 2,3 millió ember él összezsúfolódva egy kétharmad budapestnyi területen, nagyon szűkös lehetőségek között, miközben ez a keskeny tengerparti sáv fallal van elzárva Izraeltől, és Egyiptom felől is csak föld alatti alagutakon keresztül látják el.
- Rendkívül kockázatos lenne katonailag és politikailag is egy szárazföldi invázió. Erről hivatalosan továbbra sincs szó, de a Hamász ellenőrzése alatt álló enklávé körül százezer izraeli katona sorakozott fel.
- 1973-ban Egyiptom és Szíria teljesen meglepte Izraelt az összehangolt támadással. Bár voltak előzetes nemzetbiztonsági jelzések, ezeket a politika akkor sem vette komolyan, az arab országokat nem tartották felkészültnek egy komoly háborúra.
- Ehhez képest Izrael közel állt a kapitulációhoz. Bár végül a csatatéren győzött, Golda Meir miniszterelnök belebukott az esetbe, és Izrael komoly engedményekre kényszerült, ki kellett vonulnia a Sínai-félszigetről.
- A titkosszolgálat, a hadvezetés és Netanjahu miniszterelnök felelőssége most hasonlóképpen fel fog merülni, ha a közvetlen krízishelyzet csökkenni fog.
Tágabb kontextus:alapvetőn három faktor magyarázhatja, hogy miért most robbant ki az újabb háború Izraelben: az izraeli belpolitika, „belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.
1. Politikai radikalizmus és krízis Izraelben: a 2022 végi választások után a bírósági eljárások alatt álló Benjamin Netanjahu a szélsőjobbal lépett koalícióra, a nemzetbiztonsági miniszter egy arabellenes botránypolitikus lett Gven Bir személyében.
- Az ellentmondásos igazságszolgáltatási reform teljesen szétszakította a társadalmat, több százezres tüntetések kezdődtek, az ellenállás még a hadsereget is elérte.
- A szélsőséges zsidó telepesek a kormány asszisztálása mellett tovább terjeszkednek Ciszjordániában. Közben a terrorizmusnak és a terrorellenes műveleteknek 2022-ben több áldozata volt, mint amit Izraelben az elmúlt években megszoktak.
- A kétállami megoldás puszta ígéret maradt, ami miatt nagy a palesztinok körében a csalódottság a korruptnak tartott Fatahhal és 87 éves vezetőjével, Mahmúd Abbásszal szemben. A Hamasz a támadásokkal egyértelműen magához ragadja a kezdeményezést
- Iránnal az USA valamiféle megegyezésre, akár újabb atomegyezményre törekedett, erről szólt a nagyszabású túszalku is. Iránnak azonban fontosabb lehetett, hogy Izraellel ne legyen arab kiegyezés.
- A legfontosabb külső faktor a Szaúd-Arábia és Izrael között formálódó kiegyezés. Az elmúlt években az Emírségek és Bahrein is elismerte Izraelt, egy szaúdi megállapodás pedig az egész Közel-Kelet szempontjából döntő jelentőségű lenne. a Fatah is kaphatna valamit cserébe a csendes támogatásáért, a radikálisabb palesztinok és Irán érdekeit viszont ez súlyosan sértené. Egy palesztin-izraeli háború visszavetheti egy ilyen kiegyezés esélyeit.
- Így is nehezen érthető kívülről, hogy a nemzetbiztonság nem látta előre a készülődést, főleg, hogy az egyiptomi szervek azt állítják, ők is többször figyelmeztették Tel Avivot, hogy „valami nagy” készülődik ellenük Gázában.
- Most a hatékony konspiráció is kelhetett a sikerhez: Hamasz-források szerint „visszamentek a kőkorszakba”, nem használtak se telefont, se internetet, a szervezet vezetőinek többsége sem tudott a tervekről. Gázában izraeli katonai bázisok mását építették fel, ezekben ezren készültek a támadásokra.
