Megcélozzuk a 400 ezres minimálbért, de mennyit hoz ez be a lemaradásunkból?

2010-ben még a második helyen voltak a magyar minimálbérek a régióban az átlagbérekhez képest, 2022-ben már csak csak a cseh minimálbéreket előzték.

Jövőre 10 és 15 százalékkal emelkedhetnek a legalacsonyabb bérek, egy négyéves bérfejlesztési stratégia alapján pedig a munkaadói és munkavállalói szervezetek megcéloznák a 350-400 ezer forintos minimálbért.

Mi történt? Szerdán a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kezdeményezték, hogy a munkaadók 100 ezer forint adó- és járulékmentest juttatást adhassanak a minimálbért és garantált bérminimumot keresőknek idén.

  • Ez a pénzt azt kompenzálná, hogy miközben az év elején a minimálbér 16, a szakképzettséggel rendelkezők számára adható legalacsonyabb bér pedig 14 százalékkal emelkedett, az infláció várhatóan 18 százalék körül lesz az év egészében.
Mi várható?

A munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékos jövő évi emelésére tettek javaslatot, írja az MTI. A Portfolio.hu cikke szerint november 20-ra várható megállapodás, a munkaadók a megegyezés előtt még megvárnák a 3. negyedéves GDP-adatot.

Tágabb kontextus: a tárgyalásokon szó volt a teljes minimálbéres rendszer átalakításáról, aminek keretében egy négyéves béremelési stratégiában bruttó 350-400 ezer forint körül összeolvad a minimálbér és garantált bérminimum.

  • Emellett az országosnál magasabb ágazati minimálbérek is létrejöhetnének az új rendszerben olyan szektorokban, ahol erről az adott szektor érdekképviseletei meg tudnak egyezni.
Előzmények:

ezek a változtatásokra egy 2022-es uniós irányelv alapján van szükség, amely egyrészt előirányozza, hogy a tagállamokban a minimálbér szintje 2027-re érje az átlagbér 50, és a mediánbér 60 százalékát, illetve hogy minél több iparági kollektív bérmegállapodás jöjjön létre.

Felülnézet: az Eurostat adatai szerint Magyarországon a minimálbér szintje tavaly az átlagbér 42 százalékát érte el, ami az uniós középmezőny alját jelenti más tagállamok béreivel összehasonlítva. A mediánbérre kevés uniós adat érhető el, de itthon az arány 50 százalék körül alakult tavaly.

  • Abból a 15 tagállamból, amiben erre vonatkozóan volt 2022-re vonatkozó adat, csak 3-ban érte el az 50 százalékot a minimálbérek aránya az átlagbérekhez képest.
A szűkebb régiónkban

2010 óta minden országban felzárkóztak a legkisebb bérek az átlagbérekhez, de ennek mértékében jelentős különbségek voltak.

  • Romániában volt a legjelentősebb felzárkózás, 32 százalékról 48-ra (2021-ig), Magyarországon pedig a legkisebb mértékű, 38-ról 2022-ig 42 százalékra. Így amíg 2010-ben még a második helyen voltak a magyar minimálbérek a régióban az átlagbérekhez képest, 2022-ben már csak csak a cseh minimálbéreket előzték.
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!