Tényleges háborúvá szélesedett a gázai konfliktus, a halottak száma is ezt mutatja

A Hamász bő két héttel ezelőtti bestiális terrortámadása után tényleges háborúvá szélesedett a palesztin szervezet és az Izrael közötti konfliktus, az eszkaláció veszélye pedig valós és egyre nagyobb.

• Az elmúlt nap mintegy 700 gázai halt meg az egyre intenzívebb légitámadásokban. Ennyi áldozata még nem volt izraeli bombázásoknak az izraeli-palesztin konfliktus több évtizedes történelmében.

: mostanáig több mint 5700 palesztin halt meg a bombázásokban, az áldozatok közel fele gyerek. Az ENSZ egyik helyi segélyszervezetének 35 munkatársa halt meg eddig. Az ENSZ szerint a 2,3 milliós gázai lakosságból 1,4 millió hagyta el lakhelyét (közülük sokan a támadás előtt is menekültként éltek Gázában), ami miatt „komoly probléma” a túlzsúfoltság és az ivóvízhiány.

• A mérsékeltebb Fatah által irányított Ciszjordániában 95 palesztint öltek meg a Hamász akciója óta. Így idén közel 300 ciszjordániai palesztint öltek meg, többet mint bármikor az elmúlt 15 évben.
• A mostani konfliktus halottjainak száma összevethető a korábbi arab-izraeli háborúkéval (most mintegy 1400 izraeli halt meg). Az 1967-es hatnapos háborúban közel 20 ezer arab halt meg és mintegy 700 izraeli. Az 1973-as jom kippuri háborúban – amely 19 napig tartott – 2700 izraeli katona halt meg, az arab áldozatok számát 15 ezer körül becsülik.

Több amerikai kormányzati forrás szerint egyre nagyobb esély van az eszkalációra, Joe Biden célja ezért kettős: visszafogni Izraelt (ezért indulhattak meg segélyszállítmányok Gázába) és közben időt nyerni Izrael felfegyverzésére (például további légvédelmi rendszerek beszerzésére).

• Kulcsszereplő lehet az iráni rezsim és az általa támogatott fegyveres szervezetek, mint a libanoni Hezbollah. Izrael Gáza mellett Ciszjordániát és Dél-Libanont is bombázza, a Hezbollah pedig innen támadja Izraelt. Az itteni harcok egyre intenzívebbek az elmúlt napokban, Izrael több települést evakuált. A Hezbollah deklarált célja, hogy lekössenek izraeli csapatokat a továbbra is várható gázai bevonulás elől.
• Ha a Hezbollah megnyitja az északi frontot, akkor Izrael nemcsak a Hezbollahot számolná fel, „hanem a kígyó feje után megy, amely Irán” – fenyegette meg Iránt az izraeli gazdasági miniszter, Nir Barkat. Irán ugyanis Libanon mellett Szíriában és Irakban is mozgósította a befolyása alatt álló milíciákat.

: Izrael mozgástere fokozatosan bővült a Közel-Keleten az elmúlt években, ez a folyamat azonban biztosan megakad. Bahreinnel, az Emírségekkel, Marokkóval és Szudánnal is normalizálta a kapcsolatát, és egyre közeledett a térség kulcsállamához, Szaúd-Arábiához.

• „Minden nap közelebb kerülünk egymáshoz” – mondta pár hete az arab országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán. A mostani fegyveres konfliktus miatt azonban felfüggesztették a megbeszéléseket. Valószínűtlen, hogy a kialakult helyzetben folytatódjon a közeledés, aminek a megakadályozása a Hamász egyik legfontosabb politikai célja lehetett a támadással.