Felhúzhatja a mélyből az ingatlanpiacot az új CSOK, de a demográfiai célokkal már nehezebb dolga lesz

Az ingatlanpiac fellendülése mellett a születési ráta növekedését várhatja a kormány az új CSOK-tól, és habár az előbbi reális várakozás, a második már jóval nehezebb ügynek tűnik.

Mi történt? Szerdán a kormány bejelentette, hogy 2024-től bevezetik a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) Plusz névre hallgató konstrukciót.

• Ez legfeljebb 15-50 millió forintos kedvezményes (fix 3 százalékos) kamatozású hitelt jelent a vállalt gyerekek számától függően, amelyből a második gyerek születésétől kezdve megszületett gyerekenként 10 millió forintot enged el az állam.

• Már a korábbi lakás- és családpolitikai intézkedések szűkítésének bejelentésekor jelezték, hogy az év végéig új támogatási formát dolgoznak ki, ez lett a CSOK Plusz.

• Az intézkedés árnövelő hatása “korlátozott”, aminek az egyik oka, hogy az eladók sokkal kevésbé tudják azt beárazni egy vissza nem térítendő támogatáshoz képest Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

• A Duna House lakáspiaci tranzakcióbecslése szerint idén szeptemberig az összes hónapban kisebb volt az ingatlanpiaci forgalom, mint tavaly, a harmadik negyedévben 20 százalékos volt a visszaesés az előző évhez képest. 
• Az ingatlan.com lakásárindexe szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest átlagosan már csökkentek az ingatlanárak az országban.

• 2011 és 2021 között az uniós mezőnyben is kiemelkedő mértékben, 1,23-ról 1,59-re nőtt Magyarországon a teljes termékenységi arányszám*

  Ez azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne.

  , 2022-ben azonban 1,52-re esett vissza. A kormány célja a 2,1-es arányszám elérése.

• A születések számára jelentős hatással van a lakosság jövedelmi helyzete is, ilyen szempontból pedig pozitív trendeket vetít előre, hogy a várakozások szerint jövőre már újra reálbérnövekedés várható.