Óriási vasúti fejlesztést jelentettek be Ausztriában, 20 perccel rövidülne a Budapest-Bécs menetidő

Jelenlegi árfolyamon 8000 milliárd forintnak megfelelő összeget (21 milliárd eurót) tervez az osztrák állam vasúti fejlesztésekre költeni 2024 és 2029 között. A tervet az osztrák állami vasúttársasággal (ÖBB) közösen dolgozta ki a klímavédelemért és a mobilitásért is felelős minisztérium.

• Egyrészt növelni szeretné az utasok számát, amit leginkább a nagyvárosi agglomerációs fejlesztésekkel érne el, másrészt a teherszállítás vasútra terelését akarja elősegíteni.

Nyugat-Európa egyre inkább a kevésbé szennyező vasútra alapozná a közlekedés jövőjét. Egyre több országban egyre nagyobb léptékű fejlesztéseket jelentenek be és egyre több magánszereplő lép be a piacra.

• Ausztriában 2024-től minden felnőtt díjmentesen kap egy úgynevezett Klimatickettet, amelynek ára jelenleg 821 euró, és országszerte egy évig lehet vele ingyenesen utazni vasúton, illetve egyéb tömegközlekedési eszközön, ezt korábban jelentették be.

: a fejlesztési összeg jelentős részét három nagy projekt viszi el, az észak-déli, azaz német-olasz összeköttetés szempontjából fontos Brenner bázisalagút, a Graz és Klagenfurt közötti gyors összeköttetés és a Semmering alá tervezett bázisalagút, ezek összesen közel 5 milliárd euróba kerülnek majd.

• Bécs és Graz között 50 perccel lenne rövidebb az út, 2 óra 40 percről 1 óra 50-re csökkenne. Az egymástól hasonló távolságra eső Budapest és Debrecen közötti utat jelenleg 2:28 alatt lehet megtenni (bár földrajzi és egyéb okok miatt nem lehet teljesen összemérni a két távot).

: az ÖBB nagyszabású terveit a helyi sajtó egyrészt azért kritizálja, mert szkeptikus abban, hogy valóság is lesz belőle, másrészt túlzottan fővároscentrikusnak tartja (ahol egyébként ma is jónak számít a vasúti közlekedés, nem úgy, mint vidéken).

Magyar relevancia: nyáron a magyar vonal felújítási munkáiból eredő késések miatt átmenetileg levágták a magyar vonatokat a hálózatukról, és az utasoknak Bécsben át kell szállniuk. A mostani terveknek három érdekesebb része van magyar szempontunkból.

• A Bécs és Budapest közötti menetidő – valamikor 2025 után, de még 2029 előtt – 2 óra 20 percre csökkenhet a mostani 2 óra 40 perről.
• A bécsi reptérhez új nyomvonalat építenek, amellyel Budapestről és Pozsonyból is közvetlenül el lehet majd érni a repteret (ez nem újdonság, a mostani bejelentés csak a korábbi terv megerősítése).
• Bécsből München felé 15 perces menetidő-csökkenést ígérnek, ami egyben azt is jelentheti, hogy a Budapest-München járatok összességében 35 perccel rövidülhetnek.

a nyáron jelentette be, hogy egy akár 6000 milliárd forintos vasúti fejlesztési tervet készít, amelynek központi eleme a pályafelújítás és új járművek beszerzése lehet. A programra egyelőre nincs pénz, és azt teljes egészében még uniós forrásokból sem lehet előteremteni.

• Lázár kedden azt mondta, hogy a legsürgetőbb munkák elvégzéséhez is évekre lesz szükség, de jövőre belekezd a kormány a vasút felújításába.
• Vitézy Dávid korábbi közlekedésért felelős államtitkár nemrég számolt be arról, hogy Magyarország 256 millió eurót nyert el az uniótól a Nyíregyháza és Debrecen közötti fővonal felújítására.
• További nagy és méregdrága projekt a Déli körvasút hosszú ideje húzódó megépítése, de ebből csak az a Duna-híd készült el, amelynek sínei egyik oldalon sincsenek bekötve a rendszerbe, a budai oldalon pedig a lakosok és környezetvédők tiltakoznak ellene.