Mire lehet költeni a most felszabadított uniós pénzeket?
A rendszer bonyolultsága miatt nehéz átlátni, hogy hova csoroghatnak le a pénzek, de vélhetően elsősorban a szegényebb országrészek részesülhetnek belőle.
Összesen 10,2 milliárd euró, azaz jelenlegi árfolyamon majdnem 3900 milliárd forint vált Magyarország számára hozzáférhetővé azzal, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságszolgáltatásban végrehajtott szabályváltoztatásokat.
Háttér: az ország számára 2021-27 között járó uniós forrásokat több körülmény is blokkolta eddig. Bizonyos gátak minden kifizetést akadályoznak, mások azonban csak egyes részeket. Az általános blokkok közül most az egyiket, az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miattit oldották fel.
- Az összes többit nem, és sok esetben nagyon messze állunk attól, hogy ez megtörténhessen. Most azonban minden olyan forrás megnyílhat, amelyet eddig kizárólag ez az egy feltétel blokkolt. Azok a pénzek továbbra sem érhetőek el, amelyeket más tényezők (is) akadályoznak, ezek összesített összege 21 milliárd euró körül van.
az érintett összeg a hétköznapi gyűjtőszóval csak kohéziós alapnak hívott, a valóságban több nagy részre oszló kalapban van, amelynek legfőbb célja az unión belüli elmaradottabb régiók felzárkóztatása.
- Ez az óriási büdzsé több nagy forrásra oszlik, a tagországok pedig úgy férnek hozzá, hogy előre megállapodnak az unióval a fejlesztéseik céljáról (Partnerségi Megállapodás).
- Magyarországnak is megvan ez a megállapodása 2021-27-re, de a kifizetéseket a jogállamisági kifogásokhoz kötött feltételek mostanáig meggátolták.
a tagállamok a konkrétabb fejlesztési alprogramjaikat maguk dolgozzák ki, ezek jelennek meg az olyan formákban, mint például a Széchenyi Terv Plusz program.
- Egy konkrét példa: a Széchenyi Terv Pluszon belül van például az EFOP Plusz alprogram, amelynek egyik leágazása lenne a tanári béremelések uniós forrása. Az ehhez hasonlóan többrétegű programszerkezet (GINOP, DIMOP, VOP stb.) szövevényessé teszi a rendszert.
Most még szinte lehetetlen átlátni, hogy az egyes programok rengeteg alprogramját és azok kiírásait eddig kizárólag csak az igazságügyi rendszer problémái blokkolták, vagy más is. Annyit lehet tudni, hogy a forrás csak az első esetben nyílik meg, utóbbi esetben nem.
- Ám hogy ebből egy falu főterének térkövezése lesz vagy hátrányos helyzetű gyerekek digitális oktatása, vagy valami egészen más, azt egyelőre nem lehet világosan látni.
- Mivel a Partnerségi Megállapodás szerint Magyarország a teljes ciklus pénzeinek 65 százalékát négy, az uniós átlagtól eléggé elmaradott régió (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) fejlesztésére fordítja, esélyes, hogy főleg ezekben a térségekben lehet számolni a fejlesztési programok beindulásával.
szokás szerint az uniós pénzek sok esetben magyar állami önerőt is feltételeznek, és gyakorlatilag minden esetben utólagos finanszírozásúak. A megvalósított fejlesztéseket le kell jelenteni, és a pénz csak akkor érkezik meg 60 napon belül, ha az uniós ellenőrzésen átment.
- A tanári fizetésemelés forrását jelenleg egy tematikus (csak erre a területre vonatkozó, azaz nem mindent blokkoló) feljogosító feltétel elérhetetlenné teszi, és ennek teljesítése nélkül akkor sem lesz meg a pénz, ha minden más teljesül. Mivel azonban utófinanszírozásról van szó, a kormány akár azonnal is elkezdhetné a béremelést, ha bízna abban, hogy a program befejezéséig és lejelentéséig a problémát felszámolja.
