Gyorsvonatként robogott a magyar napelemes piac, de a kormány behúzta a féket

Több mint negyedmillió magyar házon van már napelem, a 2010 után épült nagyobb ingatlanok több mint negyedén, de kizárt, hogy ez a fejlődés folytatódjon.

Olyan 2023-as számokat közölt ma az Energiaügyi Minisztérium, amelyek alátámasztják, hogy mind a háztartási, mind az ipari napelemes piac nagy ütemű és egyre gyorsuló növekedésben volt tavaly. A tárca ugyan 2024-re is optimista, ám a szabályváltozások miatt ez egyelőre nem tűnik indokoltnak.

Számokban:

  • Háztartási méretű napelemes rendszerből most már több mint 250 ezer van az országban, a 2010 után épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok több mint negyedén van napelem.
  • A korábbi előrejelzés rendkívül pontatlannak bizonyult, hiszen az csak 2030-ra számolt 200 ezer háztartási napelemmel.
  • Ha a kapacitást nézzük, a tavalyi bővülés közel fele-fele arányban származott az ipari és a háztartási méretű erőművekből.
  • Az ipari naperőműparkok augusztus 12-én déltájban több mint 2700 megawatton termeltek, ami csúcsnak számít.
Felülnézet:

A napelemes felfutást háztartási oldalon évek óta a kedvező elszámolási lehetőség (éves szaldó) hajtotta, de mivel az országos hálózatot az állam nem fejlesztette úgy, hogy az épp feleslegben termelt áramot be tudja fogadni, a telepítéseket először hirtelen kellett visszafogni (átmeneti betáplálási korlátozás), majd hosszabb távra is, a szaldó kivezetésével. Az ipari oldalon pedig a telepítőknek előírt tárolókapacitás-építési kötelezettség jelentett féket.

  • A hálózat szükséges fejlesztéseinek a kormány csak e vészintézkedések után állt neki.
Alulnézet:

háztartási oldalon egyelőre mindenki csak találgatja, hogy a 2024-től (az új és a tíz évnél régebben működő rendszerekre) életbe léptetett, úgynevezett bruttó elszámolás szerint egyáltalán érdemes-e napelemet telepíteni.

  • A bruttó elszámolás ugyanis messze nem adja meg a szaldó anyagi előnyeit, ebből pedig szinte biztosan következik, hogy a napelemes lakossági áramtermelés vonzereje nagyot zuhan, ami a piaci kereslet visszaesését vetíti előre.
  • A tárca a most elindult Napenergia Plusz Programtól reméli, hogy „a lakossági felhasználók körében folytatódhat a napenergia lendületes térnyerése”. Ennek fő újdonsága, hogy akkumulátorral kiegészített rendszerekre ad támogatást, de a konstrukció és a bruttó elszámolás együttese mégis sok olyan háztartásnak teszi kedvezőtlenné a beruházást, amelyek korábban még sokkal inkább gondolkodhattak napelemben.
  • Ahogy arról korábban írtunk, a rezsicsökkentést kellene feladni ahhoz, hogy ez ne így legyen.
Tágabb kontextus:

a napenergia hasznosítása a Nemzetközi Energiaügynökség friss adatai szerint tavaly globálisan is nagyot ugrott – számolt be a The Guardian. A világ megújuló energia termelése tavaly 50 százalékkal nőtt, és ezen belül a napenergia vitte a prímet, 75 százalékos aránnyal.

Az ügynökség szerint a számokból még nem következik, hogy a Cop28 klímacsúcs vállalása teljesüljön, miszerint 2030-ra háromszorosára kellene növekednie a világ megújuló energia termelésének, de nem állunk messze a céltól.

Kövess minket Facebookon is!