Ezer milliárdnyi lakáshitel törlesztését tenné könnyebbé a kormány új ötlete

Bedobott a Nemzetgazdasági Minisztérium egy ötletet arra, hogy meg kellene változtatni azt a kiindulási alapot, amire a bankok régóta a hitelezésük jelentős részét építik. A Budapest bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR) helyett a Diszkont kincstárjegy (DKJ) lenne a referencia. A Portfolión közzétett javaslattal csökkenteni lehetne például a meglévő céges vagy lakossági lakáshitelek egy részénél a havi törlesztőket is.

Miért fontos ez? A Nagy Márton vezette minisztérium több más elem mellett a belső fogyasztás növelését tette gazdaságpolitikájának fő céljává, és ha a cégek, illetve a lakosság hitelterhei mérséklődnek, akkor a felszabaduló pénzből beruházás és fogyasztás lehet.

Számokban: a BUBOR és a DKJ között jelenleg mintegy 2 százalékpontos különbség van, és a csere egy régebben felvett, 3 havi BUBOR-hoz kötött (azaz nem fix) kamatozású hitel esetén, 5 millió forint hátralévő tartozásnál például azt eredményezné, hogy a havi 17-18 ezer forintos törlesztőrészlet körülbelül 12 ezer forintra mérséklődne – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés alapítója, szakértője.

• Ahogy a Portfolio részletesebben bemutatta, a nagyobb hátralévő összegű hiteleknél a havi megtakarítás 20 ezer forint felett is lehet.
• Bár a változó kamatozású lakáshitelek az utóbbi években már gyakorlatilag eltűntek a piacról, a régebben felvettek még kifutóban vannak, és körülbelül 1000 milliárd forintra tehető az összegük.

A kormány a cserével nemcsak a fogyasztást és a beruházásokat tudná stimulálni, hanem a kamatstop kivezetését is elő tudná készíteni. A kamatstop a tervek szerint a lakossági hiteleknél június végén megszűnik, ám ha addigra sikerül átvinni a kamatcserét, akkor a törlesztőrészletek várható megugrását mérsékelni lehetne.

Igen, de: a cégek és a lakosság csökkenő terhei nagyrészt a bankok oldalán csapódnának le, az ő bevételeiket csökkentené a technikai változtatás, és egyelőre megjósolhatatlan, hogy ebből mennyit nyelnének le, és mennyit tudnának más díjtételek emelésével ellensúlyozni.

Mi várható? További alapvető változás lenne, hogy a DKJ nem feltétlenül mozog annyira párhuzamosan az alapkamattal, mint a BUBOR, vagyis ezentúl a hitelezés alapjai kevésbé direkten követnék az MNB döntéseit.

• Ez egy újabb kormányzati beavatkozásként is értékelhető a független jegybanki politikába, részben ezért az ötlet nyilvánosságra kerülése után a forint több havi mélypontra gyengült az euróval szemben, a potenciális vesztes OTP részvényei pedig több százalékot vesztettek értékükből kedden a budapesti tőzsdén.