Itt az idő Ukrajna uniós támogatásáról dönteni, a magyar vétó esélye minimálisra csökkent

Holnap kezdődik az Európa Tanács ülésén az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás tárgyalása. A tervet egyedül elutasító, és azt tavaly decemberben egyszer már megvétózó magyar delegáció pozíciója másfél hónap alatt a jelek szerint nagyon meggyengült.

Tágabb kontextus: Magyarország az elmúlt heteket arra igyekezett felhasználni, hogy megváltoztassa az ukrajnai támogatás szerkezetét, és bizonyos előnyöket szerezzen a beleegyezésért cserébe. Az alábbi javaslatok azonban az előzetes jelek szerint egységes és rendkívül merev elutasításba ütköznek:

1. Magyarország szeretné elérni, hogy az 50 milliárd eurót ne közvetlenül az uniós költségvetésből fizessék ki Ukrajnának, és ne kelljen ehhez közös hitelt felvenni. Nincs hír arról, hogy ezt a lehetőséget a tagállamok egyáltalán mérlegelnék.
2. Azt is kéri a magyar fél, hogy évente, vagyis a következő négy évben is rendre szavazni kelljen a támogatás aktuális részletének kifizetéséről. A tagállamok elutasítják ezt, mert az alkudozás minden évben újraindulna, Orbán Viktor évente vétózhatna.
3. Felmerült, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részénél tolják ki annak felhasználási határidejét, a jogállamisági problémák miatti blokkolás ugyanis azzal járhat, hogy nem tudjuk időben lehívni az összegek nagy részét. Ez a kezdeményezés is elhalt.

a decemberi magyar vétó óta a 26 uniós állam egységes álláspontja mögé sokkal komolyabb háttértámogatás épült ki.

1. A legfontosabb elem, hogy a tagállamok technikailag felkészültek más módon támogatni Ukrajnát, Magyarország nélkül, magyar beleegyezés nélkül. Ez nem lenne egyszerű, de a magyar kérések súlyát alapvetően csökkenti.
2. Az Európai Parlament pert indított az Európai Bizottság ellen, mert felmerült a gyanú, hogy összefüggés van a blokkolt uniós pénzek egy részének felszabadítása és aközött, hogy Orbán Viktor emlékezetes decemberi kivonulásával lehetővé vált Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdése. Ez csökkenti minden hasonló alku létrejöttének esélyét.
3. Az uniós döntéshozók gyakorlatilag azt vetették fel, hogy az igen gyenge lábakon álló magyar gazdaságot nyomás alá helyezik, ha nem működik együtt.
4. Ugyancsak felmerült, hogy elveszik Magyarországtól a júliustól decemberig tartó magyar uniós elnökséget, és átadják a soron következő lengyeleknek.
5. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredeti tervekkel ellentétben mégsem indul az uniós választásokon, ez pedig azt jelenti, hogy Orbán Viktor nem veheti át ideiglenesen, a magyar elnökség idejére a posztot.

a Telexen közölt cikkében ma arról írt, hogy a magyar miniszterelnök zárt ajtók mögött mással indokolja Ukrajna uniós tagságának ellenzését, mint a nyilvánosság előtt. E szerint Orbán attól tart, hogy létrejön a Baltikum-Lengyelország-Ukrajna tömb, amely amerikai befolyás alá kerül, és ellenpólusává válik a francia-német érdekzónának, ezzel Európa kettészakad.

• Nyilvánosan viszont eddig azzal érvelt, hogy Ukrajna nincs felkészülve, háborúban áll, és alapvetően olyan szegény ország, hogy felborítaná az uniós támogatások elosztásának rendszerét, amely Magyarország számára hátrányos lenne.