Csak Görögország támaszkodott jobban a napenergiára áramtermelésben tavaly, mint Magyarország
2023-ban magasabb fokozatba kapcsolt az energiaátmenet az Európai Unióban.
A háború és az energiaválság nem a fosszilis energiahordozók reneszánszát hozta az el Európai Unióban. A megújulók kapacitásnövekedése és részben az áramkereslet visszaesése miatt földgázra és szénre is egyre kevésbé támaszkodik az áramtermelés Európában.
Mi történt? 2023-ban magasabb fokozatba kapcsolt az energiaátmenet az Európai Unióban az Ember nevű energetikai agytröszt elemzése szerint.
- Miközben az áramtermelésben a fosszilis energiahordozók felhasználása rekordszinten, csaknem 20 százalékkal csökkent, és így ezek az energiamixben már csak kevesebb, mint 33 százalékot tesznek ki, a megújulók aránya 44 százalékra emelkedett, ami szintén rekord.
We've just published our European Electricity Review 2024: https://t.co/hNWEYP5YNc
You'll find lots of data and insights from the European power market there, but my favorite chart is this one - it's nice to get some good news from Ember in the usually pessimistic energy space pic.twitter.com/phbwgorwPy— Paweł Czyżak (@paczyzak) February 7, 2024
Tágabb kontextus: a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedését továbbra is a szél- és a napenergia terjedése hajtotta. Ezek 2023-ban már az EU villamosenergia-termelésének 27 százalékát adták, és a kapacitásbővülésük szintén rekordot döntött.
- Az EU energiamixében a szélenergia 13 százalékos bővüléssel először haladta meg a földgázt, amelyből az EU 15 százalékkal kevesebb áramot termelt tavaly.
- A fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenésében kisebb mértékben szerepet játszott az is, hogy az energiaválság jelentősen visszafogta ezeknek a keresletét.
az EU-ban csak Görögországban termeltek áramot nagyobb mértékben napenergia felhasználásával, mint Magyarországon. A napenergia 18 százalékot tett ki tavaly a magyar energiamixben, ami 2022-höz képest 5 százalékpontos növekedést jelent.
Mi várható?A szén kikerülése az energiamixből már közel van, ahogy a szél- és a napenergia terjed, és ezt követően a földgáz visszaszorulására lehet számítani. A jelentés szerint ugyanakkor a nap- és szeles kapacitások gyorsabb terjedésére van szükség a klímacélok eléréséhez.
- A tavalyi 27 százalékról 55 százalékra kéne nőnie a szél- és napenergia arányának az uniós energiamixben. Tavaly egyik kapacitása sem nőtt az ehhez szükséges mértékben.
