A Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyi

A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban összességében 0,8 százalékkal csökkent, a most közzétett negyedik negyedéves adat ugyanis jóval rosszabb lett a vártnál, és lehúzta az egész éves teljesítményt.

Számokban: a GDP negyedik negyedéves növekedése éves összehasonlításban csak 0,4 százalék volt, a harmadik negyedévhez képest pedig stagnált. Utóbbit az elemzők 0,4 százalék körülre várták, ehhez képest a 0 százalék csalódás. Az éves adat így lett a naptárhatás kiszűrésével -0,8 százalék, anélkül -0,9 százalék.

• Negatív éves eredmény 1996 óta (amikortól a KSH a mostani rendszerben közöl adatot) a mostanin kívül csak háromszor fordult elő: a 2008 végén indult pénzügyi világválság hatására 2009-ben, 2012-ben és a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban. Ezekből az utóbbi kettő esett a Fidesz kormányzására.

A gazdaság az egy évig tartó recesszió után csak a tavalyi harmadik negyedévben lépett újra pozitív tartományba, ám mivel a negyedik negyedévben a várakozásokkal ellentétben nem növekedett, a lendület láthatóan megakadt.

Kilátások: ennek hatása áthúzódik 2024-re. Idén a kormány 3,6-4 százalékos növekedést jelez előre, csakhogy a mostani kedvezőtlen fordulat miatt ennek elérése már jóval nehezebbnek tűnik.

• Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is kiemeli, hogy ehhez rendkívül erős negyedéveket kell majd produkálnia a gazdaságnak, a bank pedig már azt sem tartja valószínűtlennek, hogy 2024-ben végül a 3 százalékot sem érjük el.

a változások szerkezetéről a KSH szokás szerint csak később közöl részletesebb adatokat, de arra például már most is lehet következtetni, hogy a kedvezőtlen számok egyik oka a belső fogyasztás gyengélkedése.

• Leegyszerűsítve: sem a lakosságnál, sem a cégeknél, de még az államnál sem keletkezett annyi elkölthető forrás (vásárlásra és beruházásra), amennyire számítottak.
• Ez azért különösen fontos, mert a Nagy Márton vezette gazdasági tárca jelentős részben pont ebben, a fogyasztás és a beruházások növelésében látja a kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből.
• Van is remény erre általánosságban, hiszen idén a reálbérek emelkedhetnek, és számolhatunk az uniós pénzek egy részének beérkezésével, de kérdés, hogy ez a jelenlegi, lerontott kiindulópontról elég lesz-e a célok eléréséhez.