Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.
Adatsorok sokaságára alapozott mélyelemzést (pdf) tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról, hogy az Európai Unióban miért Magyarországon drágultak leginkább az élelmiszerek az elmúlt időszakban. A 2022-ben felfutó infláció mindenhol erős volt, de miért épp a magyar vásárlók kerültek a legnehezebb helyzetbe?
Az elemzés két fő részre, külső és belső tényezőkre osztja az okokat. Ezek közül a külsőkkel most nem foglalkozunk, hiszen azok minden körülöttünk lévő országot nagyjából egyformán érintettek, azaz nem ott kell keresnünk, hogy miért épp Magyarországon volt (és amint látni fogjuk, pillanatnyilag is az) a legrosszabb a helyzet.
[caption id=„attachment_145474” align=„aligncenter” width=„1024”]
Fotó: MNB mélyelemzés[/caption]
Ugyanakkor már az is beszédes, hogy az országspecifikus okok az MNB számításai szerint csaknem fele részben okolhatók a nagyon magas inflációért. Ez arra utal, hogy ha ezeket le tudta volna szorítani a szakpolitika, akkor nem szálltak volna el ennyire az árak.
Az első fontos állítása az MNB-nek az, hogy a magyar élelmiszeripari vállalatok sokkal jobban függnek a földgáztól és az elektromos áramtól, mint a többi országban működő cégek. Egy magyarországi vállalat több mint 6 megajoule energiát tartalmazó földgázt, vagy 5,5 kilowattóra elektromos áramot használ fel ahhoz, hogy egy euró hozzáadott értéket teremtsen.
Ez rengeteg az átlaghoz képest.
[content_highlighting code=„Szlov%C3%A1ki%C3%A1ban%2C%20Csehorsz%C3%A1gban%20%C3%A9s%20Lengyelorsz%C3%A1gban%20k%C3%B6r%C3%BClbel%C3%BCl%20fele%20ennyi%20energi%C3%A1t%20haszn%C3%A1lnak%20fel%20ugyanannyi%20hozz%C3%A1adott%20%C3%A9rt%C3%A9k%20el%C5%91%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1hoz.”]
[caption id=„attachment_145476” align=„aligncenter” width=„1024”]
Fotó: MNB mélyelemzés[/caption]
A 3 megajoule és 3 kilowattóra körüli érték tűnik a számok alapján a regionális átlagnak, de a magyar ipar csak sokkal több energiával tud ugyanannyi értéket előállítani. Ebből viszont következik, hogy ha a földgáz vagy az áram (nem lakossági, hanem ipari) ára emelkedik, az sokkal jobban földhöz vágja a magyar cégeket, mint a regionális versenytársakat. Márpedig 2021 és 2022 második fele között egész Európában Magyarországon drágult legnagyobb mértékben a gáz és az áram ára.
[caption id=„attachment_145475” align=„aligncenter” width=„1024”]
Fotó: MNB mélyelemzés[/caption]
Miért?
A jegybank kiemeli, hogy az „energiakereskedelmi szektor megnövekedett koncentrációja” lehetett az egyik fő ok, mert így a „kereskedői érdek jobban érvényesült”. Azaz erős szerkezeti probléma, hogy az energiakereskedelemben nincs megfelelő verseny.
Ráadásul a Magyarországon működő vállalatok nem csak sok energiával, de még sok munkaerővel is dolgoznak. Ugyanakkora hozzáadott értéket Magyarországon csak akkor lehet termelni, ha jóval több alkalmazottat foglalkoztat egy cég. A munkatermelékenységi mutatónk Bulgária után a legrosszabb az unióban, az uniós átlagnak csupán a 36,8 százaléka (Szlovákia és Csehország már 50 százalék felett jár).
Ezek alapvető szerkezeti problémákra, lényegében a modernizáció súlyos hiányára utalnak. Az elavult gépek és az elavult munkafolyamatok több emberi munkát és magasabb energiafelhasználást igényelnek. Így viszont ha olyan nemzetközi gazdasági folyamatok gyűrűznek be, amelyek növelik a költségeket, akkor a magyar ipar sokkal védtelenebbül áll ezek kivédésére, mint akár csak a regionális versenytársai.
Ugyanennek a jelenségnek egy hasonló, másik oldala volt, amikor az ukrán háború kitörése után a földgázhoz erősen kötött műtrágya ára is elszállt, és a szintén szerkezeti problémákkal küzdő magyar agrárium is nehezebb helyzetbe került, mint a többi országban.
Voltak azonban súlyos, de nem szerkezeti problémák is.
Az MNB számok ugyanis azt is megmutatják, hogy a magyar élelmiszeripari vállalatok a nagy inflációs pánikban a költségek emelkedését túlkompenzálták. A jegybank szerint 2019 és 2022 között ebben a tekintetben negyedikek vagyunk Európában, a francia, a bolgár és a román élelmiszeripar után a magyar emelte leginkább a nettó eredményét.
A profit nagyarányú emelése végigfutott a teljes magyar ipari vertikumon: az agráriumra, az élelmiszeriparra, a szállításra és raktározásra, illetve a papíriparra (csomagolás) is jellemző volt.
Nem csak a vállalatok, hanem a szakpolitika is rossz pánikreakciókat adott. Az MNB nem először mondja, de most is határozottan állítja, hogy az árstopok nem segítettek, hanem közvetve rontottak a helyzeten.
Az MNB számok arra rímelnek, amit az árstopok idején a teljes magyar sajtó pusztán a józan paraszti észre hivatkozva sokszor megírt: ha egy közepes szupermarketben van összesen 3-4 ezer árucikk, és abból a kormány 7 vagy 9 árát befagyasztja, a kieső profitot a kiskereskedők más cikkek nagyobb áremelésével beszedik, vagyis sehogy sem lehet velük lenyeletni a piactorzítás miatti veszteségeket.
A kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés (a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva) nem változott 2022-ben 2021-hez képest
– írja az MNB.
A boltok tehát természetesen nem vették le a terheket a vásárlók válláról, elég furcsa is lett volna, ha szabadpiaci viszonyok között ez bekövetkezik. Az árstop így a rezsicsökkentéshez hasonló, elsősorban politikai termék volt, közvetetten káros piactorzító hatásokkal.
A vásárlók szempontjából kedvezőtlen helyzetet adóemelésekkel tovább rontották. Az MNB kiemeli, hogy a 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó növelte az inflációt (a gyártók és a boltok ezt is nyilván igyekeztek áthárítani a lakosságra).
A terhek áthárítását azonban kezdetben nagyon megkönnyítette, hogy a kormány épp 2022 elején, a parlamenti választások előtti kampányidőszakban szórt pénzt a lakosságnak. A Telex akkori összegzése szerint a februári jóléti intézkedések 1000 milliárd forintot terítettek szét, és a jelek szerint ennek jelentős részét a lakosság az élelmiszerboltokba vitte. Az MNB elemzése szerint a 2022 első felében mért 10 százalékos kiskereskedelmi forgalomemelkedés uniós összehasonlításban is az élbolyban volt.
A választások és az egyszeri pénzosztás után azonban jött a kijózanodás, hiszen 2022 második félévétől kezdve a magyar gazdaság legnagyobb problémája a belső fogyasztás drasztikus bezuhanása lett. A szektor nekiment a falnak, mert kiderült, hogy a vásárlóknak valójában csak átmenetileg volt pénzük, és amikor az elfogyott, akkor a minőségből és a mennyiségből is kénytelenek voltak drámaian visszavenni.
Az MNB a saját háza tájáról, vagyis a monetáris politika hatásáról csak annyit tett bele az elemzésbe, hogy a forint gyengülését 2022 őszén az ismert rendkívüli intézkedésekkel megállította, az árfolyam azóta stabilnak mondható.
Amellett, hogy az említett kereslet-hiány probléma mai napig a magyar gazdaság növekedésének egyik fő problémája maradt, talán még ennél is fontosabb, hogy az iparban beazonosított szerkezeti gondok az MNB értékelése szerint nem enyhültek. Amíg ez nem változik, amíg a hatékonyság és a termelékenység nem javul, addig a következő válságokban változatlanul sokkal sebezhetőbbek leszünk, mint más országok.
