Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.
Úgy tűnik, hogy a Mi Hazánk hatására a kormány most már úgy szorítaná vissza itthon a készpénzhasználatot, hogy közben alkotmányos védelmet is adna a használatának.
Mi történt? Hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök a Mi Hazánk képviselőjének felvetésére azt mondta, „nem lesznek akadályai” a készpénzhasználat védelmének Alaptörvénybe foglalásának.
- „Rengeteg ilyen javaslat érkezik a bankszektorból, rengeteg ilyen javaslat érkezik nemzetközi szervezetektől. Ez egy divatos téma ma a világban, iktassuk ki a készpénz-használatot. (...) A kormány semmilyen ilyen igényt nem fogadott be, nem ismer el, nem engedjük szűkíteni a készpénz-használatot” – mondta Orbán az Rtl.hu cikke szerint.
tavaly áprilisban Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt a Magyar Nemzet cikke szerint, hogy a digitális fejlődéssel a magyar kormányzatnak is haladnia kell, cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása.
- Azt is megjegyezte viszont, hogy „azért szereltek fel több készpénzfelvevő automatát, hogy a lakosságnak egy európai színvonalú szolgáltatás lehetőségét biztosítsák, de mindenki maga dönti el, hogyan szeretne fizetni”.
a Mi Hazánk tavaly novemberben kezdeményezte az alkotmánymódosítást a készpénzhasználat védelme érdekében, majd aláírásgyűjtésbe is kezdtek a témában.
- A szélsőjobboldali párt a témát különféle összeesküvés-elméletekkel (Covid-diktatúra, új világrend, totális megfigyelés) kötötte össze.
- Az elmúlt hónapokban viszont egyre több kormánypárti politikus is beszélt a készpénzes fizetés fontosságáról (Szijjártó Péter, Kövér László, Gulyás Gergely, Lázár János).
Ausztriában tavaly lett téma a készpénzhasználatból. A témát először a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) vitte, augusztusban pedig a néppárti kancellár Karl Nehammer dobta be, hogy a használata kapjon alkotmányos védelmet, ahogy arról az Euronews cikke részletesebben is beszámolt.
Számokban: Az Európai Központi Bank tanulmánya alapján 2022-ben az eurózónában a legnagyobb arányban Máltán (77%), Szlovéniában (73%) és Ausztriában (70%) fizettek készpénzzel, a legkisebb mértékben pedig Luxemburgban, Hollandiában és Finnországban (39%, 21% és 19%).
- A magyar jegybank Fizetési rendszer jelentése alapján Magyarországon 2022-ben 65 százalék volt a készpénzes fizetések aránya az összes tranzakción belül elektronikus fizetési lehetőséget biztosító helyzetekben.
Mi várható?
Az MNB új pénzforgalmi stratégiájának fő célja, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya a mostani 31 százalékról legalább 60 százalékra nőjön.
- A cél teljesülését nem feltétlenül érinti, hogy a készpénzhasználat politikai témává vált, hiszen a készpénz használatát betiltani senki nem akarja, az alkotmányos védelem mellett az eddigi évek trendjeinek megfelelően folytatódhat a készpénzes fizetések visszaszorulása.
