Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?
A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.
Visszaesik ugyan a kereskedelmi forgalom a szankcióval sújtott országokkal szomszédos államokban, de egy nemrég megjelent kutatás arra is rámutat, hogy akár előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, ami nem kívánt mellékhatásokhoz vezet.
Miért fontos ez? Az Ukrajna ellen két éve indított támadás után Oroszországra kivetett gazdasági szankciók hatását számos tanulmány próbálta már alaposan felmérni, arról azonban szinte senki sem beszél, hogy milyen előnyök és hátrányok keletkezhetnek a szomszédos országokban.
Számokban: 1966 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 31 szankciós programot szavazott meg. A The Conversationben ismertetett kutatás 177 olyan ország gazdasági mutatóit elemzi, amelyek szomszédosak, vagy szomszédosak voltak a szankcionált államokkal 1989 és 2015 (tehát még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt). Ezekben az országokban a kereskedelmi forgalom átlagosan 9 százalékkal esett vissza, miután a szankciókat bevezették.
Alulnézet: a szomszédos országok általában attól szenvednek károkat, hogy a bejáratott kereskedelmi-szállítási útvonalak és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egy része megszakad. Irak szankcionálása miatt például 21 ország jelzett gazdasági nehézségeket.
A hatások a szomszédos országokban általában negatívak, de a kutatók szerint az sem ritka, ha egy állam viszonylag jól jön ki abból, hogy a szomszédját szankcionálják.
- Miután 1987-ben Haiti ellen gazdasági szankciókat vezettek be, a szomszédos Dominikai Köztársaság importja jelentősen megugrott.
- Ugyanez történt Kenyában, amikor 1992-ben Szomáliát szankcionálták,
- és Albániában is, amikor 1991-ben Jugoszláviát vágták el a nemzetközi kapcsolatoktól.
ugyanis ilyenkor a szomszédos országokba vándorol, ahonnan az árukat átcsempészik a határon.
A szomszédos ország új otthont adhat azoknak a cégeknek, amelyek a termelésüket a szankciók miatt elköltöztetik, de a nemzetközi kereskedelemben még frontolhat is a szankcionált országnak, azaz felléphet legális vevőként vagy eladóként, miközben az árukat a határon illegálisan átmozgathatja. Kazahsztán és Kirgizisztán oroszországi kereskedelme például növekedett az ukrán háború kitörése óta, ami erre is utalhat.
