A kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsa

Leáll ma délután 15 és 17 óra között a kecskeméti Mercedes-gyárban a présüzem, a fényezőüzem és az összeszerelőüzem is, mert a dolgozók figyelmeztető sztrájkot tartanak. A cégnek egyelőre nincs 2024-es megállapodása a béremelést követelő munkavállalókkal.

Miért fontos ez? A Mercedes a Magyarországon működő járműipar egyik legfontosabb szereplője, de a cégnek a tavaly október óta tartó tárgyalások ellenére még március közepén sincs rendezett bérmegállapodása, ami általánosságban is a magyar iparban lévő, sokszor rejtett bérfeszültségekre utal.

Számokban: a szakszervezet 14 százalékos alapbéremelést kér 2024-től, ami egyébként pont annyi, mint a 2023-as egész évre vonatkozó országos bruttó átlagbér-növekedés volt. Mivel a tavalyi éves infláció 17,6 százalék volt, mindez visszamenőleg nézve reálbércsökkenés lenne. 2025-re 12 százalék a követelés, ez várhatóan már jelentős reálbéremelést jelentene.

Tágabb kontextus: Magyarországon eleve ritka a sztrájk kilátásba helyezése, a figyelmeztető sztrájk, majd a tényleges munkabeszüntetés megtartása, többnyire a szakszervezetek gyenge beágyazottsága, a jogszabályi nehezítések és az ágazati kollektív szerződések hiánya miatt. Amikor azonban eljutnak a munkavállalók a sztrájkig, annak általában jelentős hatása van. Erre néhány példa az utóbbi évekből:

• A magyar versenyszféra legnagyobb sztrájkja a győri Audiban volt 2019 elején, akkor hat nap után 18 százalékos béremeléssel zárult az akció.
• A Continental makói egységében 2021 márciusában három nap munkabeszüntetés zárt le egy hónapok óta tartó konfliktust azzal, hogy az új kollektív szerződést a korábbi feltételekkel vitték tovább.
• A székesfehérvári Arconic Köfémnél 2023 júniusában kilenc napig nem vették fel a dolgozók a munkát, ott fizetésemelés helyett egy azzal egyenértékű egyszeri bérkiegészítést kaptak.

a szociális alapon tökéletesen érthető és a munkaerőhiány által is táplált béremelési igények hosszabb távon csak akkor teljesíthetők, ha a munkaadók termelékenysége, vagyis az egy főre jutó hozzáadott érték is emelkedik.

• A magyar versenyszférában a sztrájkok döntő többsége olyan cégeknél, a jellemzően exportáló multi vállalatoknál tör ki, amelyek ebben sokkal jobban teljesítenek, mint a jellemzően kisebb, nem exportáló magyar tulajdonú társaságok. Utóbbiaknál kevésbé lehet racionális gazdasági alapja a követelések teljesítésének, pedig náluk dolgozik a magyar versenyszféra alkalmazottainak kétharmada.

[related_post post_id=„143682”]

[related_post post_id=„75677”]

[related_post post_id=„31441”]

[related_post post_id=„31640”]