Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok
Gyors ütemben nő Magyarországon a munkaerő költsége, euróban nézve is, a dolgozók azonban még nagyobb béremelést szeretnének. Mi lesz így ebből?
Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.
Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.
Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.
- Ezek az adatok csak a növekedés mértékét jelzik, a keleti tagállamokban jóval alacsonyabb szintről mértek nagyobb emelkedést, mint az eleve magas munkaerő költséggel jellemezhető nyugatiakban.
Amint azt korábban bemutattuk, Magyarországon a bruttó átlagkereset euróban számolva 18 hónap alatt 27,5 százalékkal, a nettó medián bér pedig 34,2 százalékkal emelkedett. Ez jórészt annak a következménye, hogy a magas infláció és az általános munkaerőhiány miatt a béreket emelni kell, a forint árfolyama viszont 2022 vége óta stabilizálódott, vagyis a forintban adott béremelés euróban sem inflálódott el.
- Korábban ez nem így volt, vagyis a külföldön (nem forintért) értékesítő cégeket nem nagyon terhelte meg az emelkedés. A jegybank most kamatcsökkentési ciklusban van, és ez folyamatosan gyengítheti a forintot, ami ismét enyhítheti ezt a feszültséget (de persze más problémákhoz vezethet).
Mivel a régióban Csehország kivételével mindenhol dinamikus költségemelkedés van, az ország regionális versenyképességét ez a kiugró érték egyelőre nem rontja érdemben.
Alulnézet: a multinacionális vállalatoknál jelenleg is nagy bérfeszültség jelei látszanak. Bár általában véve ma is inkább munkaerőhiány van, az állások iránti aktivitás az utóbbi időben ennek ellenére is megnőtt, mert a dolgozók sokszor úgy próbálnak fizetésemelést elérni, hogy átszerződnének egy másik vállalathoz (jellemzően nem munkanélküliek jelentkeznek az álláshirdetésekre). Emellett az erősebb szakszervezeti beágyazottsággal rendelkező multikál nagy a helyi mozgolódás is, a kecskeméti Mercedes gyárban nemrég tartottak figyelmeztető sztrájkot, de az Audiban is hetek óta tartanak a béremelési egyeztetések.
A béreket stabil forint árfolyam mellett csak akkor lehet érdemben emelni, ha az adott vállalat termelékenysége nő. Egy multinacionális cégnek, amely külföldön értékesít és így a bevétele nem forintban, hanem például euróban vagy dollárban keletkezik, ebben a valutában számolva is nagyobb értéket kell előállítania Magyarországon, hogy azért euróban számolva is nagyobb bért tudjon adni.
[related_post post_id=„96538”]
[related_post post_id=„143682”]
[related_post post_id=„146481”]
