200-250 ezer főre becsli a jegybank a munkaerőpiac hazai tartalékait

A demográfiai helyzet egyre jelentősebb korlátja lesz itthon a foglalkoztatásbővítésnek, de azért jelentős tartalékok vannak még a magyar munkaerőpiacban.

Mi történt? Megjelent a jegybank friss munkaerőpiaci elemzése, amely szerint az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok és az 55-74 éves nők körében vannak a magyar munkaerőpiac rejtett tartalékai.

• A foglalkoztatásbővítés kilátásait ugyanakkor nehezíti, hogy 2030-ig 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség.

2010-ben a magyar foglalkoztatási ráta majdnem az összes korcsoportban elmaradt az EU-átlagtól, a fiatalok és idősebbek körében sereghajtó volt az ország.

• 2023-ra minden korosztályban közel került az ország az EU-átlaghoz, sőt, a 30-59 éves korosztályokban az EU élmezőnyében volt a foglalkoztatottság.

ha minden korcsoportban az EU öt legmagasabb foglalkoztatási rátájával rendelkező országa közé kerülnénk, 510 ezer fővel emelkedhetne a foglalkoztatottak száma.

• A munkaerő-tartalékban és a munkaképes korosztályban viszont várhatóan 2030-ig közel 300 ezer fővel csökken a népesség.
• Így a következő hat évben reálisan mintegy 200-250 ezer fő bevonható a munkaerőpiacra a jegybank szerint.

a potenciális munkaerő-tartalék legnagyobb része a fiatalok (314 ezer fő), 55 év feletti középfokon végzett férfiak (43 ezer fő) és az 55-74 éves középfokú végzettséggel rendelkező nők (66 ezer fő) körében összpontosul.

• A nők foglalkoztatottsági rátája a 60-64 éves korcsoportban érdemben elmarad a férfiakétól.
• A munkából és oktatásból is kimaradó fiatalok aránya Magyarországon az Európai Unió átlagát meghaladó mértékű.
• És a részmunkaidős foglalkoztatás növelése is emelhetné a foglalkoztatási rátát.

Habár a foglalkoztatottság még 2023 végén is nőtt, vannak arra utaló jelek, hogy csökken a munkaerőhiány.

• A ledolgozott munkaórák száma csökkent, a munkakereslet megítélése pedig ellentmondásos a statisztikákban.