Áruk helyett élményeket veszünk, és ez most jól jön a gazdaságnak

Átalakulóban van a magyar GDP növekedésének szerkezete, ez derült ki, miután a KSH az előzetes után most közzétette az első negyedévre vonatkozó részletesebb adatokat is.

Számokban: a végeredményben nincs változás, az év első három hónapjában a GDP az előző negyedévhez képest 0,8, éves szinten pedig 1,7 százalékkal nőtt. Tavaly év végéhez képest az ipar teljesítménye nagyon alacsony szintről 0,1 százalékkal még tovább csökkent, az építőipar viszont 1,1 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal nőttek.

Miért fontos ez? Az ország gazdasági teljesítményének növekedését újabban nem a (gyengélkedő) ipar egyes ágai hozzák, hanem a fogyasztáshoz, azon belül is a belső fogyasztáshoz kapcsolódó ágazatok, mint például a vendéglátás, a szabadidős szolgáltatások vagy éppenséggel az oktatás. Ez szerkezeti változást tükröz.

Alulnézet: a nagy inflációs hullám enyhülése óta a reálbérek emelkedésével együtt nő a lakosság vásárlóereje, jobban költekeznek is az emberek, de a korábbinál nagyobb arányban szolgáltatásokat, vagy ahogy Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője találóan megjegyzi, „élményeket” vásárolnak.

• A szolgáltatásokért kifizetett pénz többnyire az országon belül marad, és ezekben a szektorokban általában jóval kevesebb az importigény is ahhoz képest, mintha jellemzően tartós fogyasztási cikkeket vásárolna a lakosság. Ahogy Virovácsz Péter rámutat, utóbbi 2017 óta nem látott alacsony szintre esett.
• A növekedésnek így most sokkal inkább belső motorja van, mint korábban, ami egyébként összhangban van a korábban hangoztatott kormányzati reményekkel.

Ha ez a trend kitart, akkor a gazdaság importigénye alacsonyabb szinten marad, így még annak ellenére is elfogadható külkereskedelmi mérlegünk lesz, hogy az export gyenge. Ugyanakkor nagy szükség lenne arra, hogy az ipar magára találjon, ez azonban az év első felében nem valószínű.