Kevesebbet költ családtámogatásra kormány, történelmi mélypont közelébe került a születésszám

Rossz irányba tart a demográfiai fordulat: 2010 óta csak két olyan hónap volt, amikor kevesebb gyerek született, mint idén májusban.

Mélypontra került májusban a születések száma, miközben a csok plusz igénylések sem hasítanak úgy az év elején, ahogy régebben a csok hasított.

Mi történt? Az év elején indult csok pluszt január és május között eddig hatezer házaspár igényelte, a megemelt összegű falusi csokot pedig 2500-an - ismertette Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a friss adatokat egy szerdai sajtótájékoztatón.

  • A születések száma a KSH csütörtök reggel közölt friss adatai szerint eközben májusban 11 százalékkal esett vissza tavaly májushoz képest. 6284 gyerek született, ennél kevesebb születésre havi szinten 2010 óta kétszer volt példa a Portfolio gyűjtése szerint.
 
Felülnézet:

a születésszám csökkenésének egyik fő oka a szülőképes korú nők számának csökkenése, másrészt valószínűleg a több mint egy évig tartó reálbércsökkenés, amely tavaly szeptemberben ért véget.

  • A termékenységi ráta*

    Ami azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne.

     az elmúlt hónapokban nem érte el az 1,4-es értéket. A kormány célja 2,1 lenne. Ez a ráta 2011 és 2021 között az uniós mezőnyben is kiemelkedő mértékben nőtt, 2022 óta viszont meredeken csökken.
Tágabb kontextus:

a Népszava májusi cikkében idézett KSH-adatok szerint a csok plusz elődje, a csok népszerűsége 2021 és 2023 között már csökkent az igénybe vett támogatások száma alapján.

  • Bár a csok plusz és a csok csak korlátozottan összevethető, hiszen eltérő konstrukciókról van szó, a lap cikke szerint 2016 óta a leggyengébb évkezdet volt az idei a csok (illetve csok plusz) igénylések alapján.
  • A családtámogatási rendszer átalakításával a kormány jóval kevesebbet is költ erre a területre, a 2024-es költségvetésben például 2023-hoz képest kevesebb mint felére csökkent a lakástámogatások összege.
Igen, de:

a magas hitelkamatok és a reálbércsökkenés miatt tavaly bezuhant a lakáshitelezés, azonban már vannak arra utaló jelek, hogy az ingatlanpiac és a lakáshitelezés kezd magához térni.

  • Az év első négy hónapjában az MNB adatai szerint az új lakáshitel-szerződések összege két és félszerese a 2023-as összegnek, és ez az összeg meghaladja a 2019 és 2021 közti év eleji összegeket is.
  • A támogatott hitelek aránya pedig 22,5-ről 27,2 százalékra nőtt.
Mi várható?

A lakáshitelezés gyorsabban magához térhet, hiszen igaz ugyan, hogy kevesebb az állami támogatás, de a reálbérnövekedés mellett a kamatok is alacsonyabbak lettek. A születések számának növekedése viszont várhatóan csak lassabban indul majd be.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!