Magyarországon 26 százalék volt tavaly a dohányosok aránya, az új szabályokat a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra is kiterjesztenék.
Megint szigorítana az EU a dohányzásra vonatkozó tagállami iránymutatásain, ami érthető is, hiszen 2040-re 5 százalékra csökkentené a dohányzók arányát az unióban, miközben ez az arány tavaly 24 százalék volt.
Mi történt? Kedd délután az Európai Bizottság oldalán megjelent egy javaslattervezet, ami alapján az Európai Bizottság szigorítana a dohányzásra vonatkozó uniós irányelveken.
- A tiltást kiterjesztenék zárt helyekről szabadtéri helyszínekre, például éttermek teraszaira, buszmegállókra, játszóterekre, kórházak, idősotthonok kültéri területeire is a tagállamok számára jogilag nem kötelező iránymutatás alapján.
- Az új dohánytermékekre is kiterjesztenék a szabályokat, például a hevített dohánytermékekre és elektronikus cigarettákra.
- A felülvizsgált iránymutatások az Európai rákellenes terv részét képezik, amelynek többek között az a célja, hogy 2040-re létrejöjjön egy „dohánymentes” generáció, és az EU lakosságán belül 5 százalékra csökkenjen a dohányzók aránya.
- Magyarországon ezek népbetegségeknek számítanak, és ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon volt a harmadik legmagasabb 2020-ban az Európai Unióban a Szabad Európa cikkében idézett adatok szerint.
- Uniós szinten a dohányzás évente 700 ezer ember haláláért felelős, és a legnagyobb elkerülhető egészségügyi kockázatot jelenti.
- Az Eurostat adatai szerint 2019-ben Bulgáriában és Görögországban, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) 2022-re vonatkozó adatai szerint Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson, Görögországban, Lettországban és Szlovákiában dohányoztak csak többen, mint Magyarországon.
- Az Eurobarometer 2024-ben publikált, 2023-as felmérése szerint a magyarok 26 százaléka dohányzott, ami viszont már csak a középmezőny teteje (az uniós átlag 24 százalék volt).
