Egyre bátrabbak a kormányzati tervek, miközben az előző években az előrejelzések a valóság közelébe se értek.
A kormány tagjai egyre bátrabb előrejelzésekkel állnak elő a jövő évi gazdasági teljesítményre vonatkozóan, miközben az elmúlt években nem volt olyan, hogy a kormány előrejelzése akár megközelítette volna a valódi adatot.
Mi történt? Ambíciózus tervekkel készülnek 2025-re a magyar gazdaságpolitika meghatározó szereplői az elmúlt napok nyilatkozatai alapján.
- 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme jövő évtől, ezen alapul majd, hogy 2028-ra érheti el az 1000 eurót a minimálbér, és az 1 millió forintot a bruttó átlagbér - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a pénteki Év felelős foglalkoztatója díjátadón, írta a Telex.
- 3,4 százalék lesz a növekedés értéke jövőre a Pénzügyminisztérium hagyományosan konzervatív tervezése szerint, de ez jó eséllyel meghaladható - mondta Varga Mihály szerdán a parlamentben a Hvg.hu cikke szerint, és azt is hozzátette, hogy idén 1,5 százalékos növekedésre számít.
Igen, de: a kormány előrejelzései az elmúlt években rendre elég masszívan félrementek, a „hagyományosan konzervatív tervezés” nagyon pontatlan.
- A fenti ábrán a Pénzügyminisztérium által minden év decemberében kiadott konvergenciajelentések előrejelzéseit, a nyáron kiadott költségvetési tervezetek előrejelzéseit, és a tényleges növekedési adatokat szedtük össze.
Alulnézet: ráadásul minél frissebb egy előrejelzés, annál pesszimistább, és ezek alapján már az sem egyértelmű, hogy 3 százalék felett lesz a növekedés.
- A jegybank jövőre 3,5-4,5 helyett már csak 2,7-3,7 százalékos növekedéssel számol a szeptember végén publikált Inflációs jelentésében.
- A Kopint-Tárki az októberi konjunktúrajelentésében már csak 2,8 százalékos növekedést jelez előre jövőre, miközben a júliusi előrejelzésben még 3,2 százalék szerepelt.
- Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig a májusi 3,5 százalékhoz képest 3,3 százalékra csökkentette az előrejelzését szeptember végén.
