Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül

Lezárják 2025. január 15-én a Napenergia Plusz Programra (NPP) való jelentkezés lehetőségét – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Miért fontos ez? A háztartási napelemes rendszerek állami támogatását célzó NPP így lényegében egy évig lesz nyitva, de ez alatt sem biztos, hogy a nem túl nagy keretösszeget a lakosság felhasználja.

Számokban: Az NPP kerete (az egyszeri, nyári emelés után) 105,8 milliárd forint, ami a 4,1 milliós átlagos igénylési összeg alapján összesen körülbelül 25 ezer háztartás támogatására lehet elég.

• Eddig 20,5 ezer támogatási kérelmet ítéltek meg, és bár összesen 32 ezren végezték el az előregisztrációt, közülük sokan elakadtak, vagy nem léptek tovább az igénylésig-kivitelezésig.

az NPP számai és a keret felhasználásának tempója nagyon elmarad attól, ami régebben az energetikai korszerűsítésekre, felújításokra kínált programoknál általános tapasztalat volt. Míg korábban gyakorlatilag azonnal kiürültek a keretösszegek, ezúttal egy év alatt sem biztos, hogy ez megtörténik.

• Hasonló a helyzet az Otthonfelújítási programnál (OFP) is, ahol 3 millió forint támogatást 3 millió forint kamattámogatott hitellel lehet igényelni, de a 20 ezer háztartásra elég keretből még legalább 15 ezerre van pénz, pedig a kiírás nyár óta nyitva van. Ezt a forrást rengeteg célra fel lehet használni, ami a régebbi házak energetikai állapotát érdemben javítja.

reprezentatív felmérés nincs arról, hogy a lanyha érdeklődésnek mi az oka, de a közösségi médiás és egyéb visszajelzések alapján több tényezőre is gyanakodni lehet:

1. Az NPP-nél az átvett áram elszámolási szabályait úgy változtatták meg, hogy a beruházás még ekkora állami támogatás mellett sem hoz a korábbihoz hasonlóan jelentős előnyöket.
2. Az OFP-nél bonyolultnak tartják a pályázatot és az elszámolást.
3. Ennél sokkal fontosabbnak tűnik azonban, hogy a potenciális igénylők gyakran általánosságban feltételezik, hogy a támogatás összegét a kivitelezők beépítik az áraikba, azaz nincs értelme a támogatást lehívni; illetve
4. a korábbi hasonló programok rossz hírei miatt nem bíznak eléggé abban, hogy a pénzt valóban időben megkapják, különösen utófinanszírozásnál.
5. További általános probléma, hogy a rezsicsökkentett, azaz piaci értelemben nem valós lakossági energiatarifák mellett nem látszik, illetve egyéni szinten nem is jelentkezik az energiahatékonyság növelésének tényleges anyagi haszna.

a hasonló programokkal szembeni bizalomvesztés azért nagy probléma, mert legalább 1,5 millió olyan családi ház van Magyarországon, amelyet energetikailag korszerűsíteni kellene (ráadásul ehhez jönnek még a társasházak), és ez országos érdek is, hiszen csökkenteni lehetne az energiaigényt.

• A rezsicsökkentés árát az állam fizeti ki, vagyis végső soron ugyanúgy a lakosság, csak szétterítve, nem közvetlenül.
• Ahogy arra Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója nemrég felhívta a figyelmet, a rezsicsökkentés eddigi állami terhei már legalább 4000 milliárd forintnál járnak, és ezt az összeget egy gondolatkísérletben úgy is kontextusba lehet helyezni, hogy egymillió háztartásnak adhatott volna az állam 4 millió forintot szigetelésre.
• Ekkor a költségvetés ugyanott állna, ahol most, az ország energiafelhasználása és számlája azonban jelentősen csökkenhetett volna.

Jövőre elindul a Vidéki otthonfelújítási program is, ám ennek csak a neve hasonlít a jelenleg futó konstrukcióra. Csak az 5 ezer fő alatti településeken legalább egy gyermeket nevelő háztartások igényelhetik majd, a jelenlegi tervek szerint nem túl egyszerű módon, vagyis a potenciális jelentkezők köre itt is erősen nyomott lehet.

• A szakértők folyamatosan azt javasolják, hogy a pályázatok tervezéséhez a háztartások kérjenek tanácsadói segítséget, mert sok esetben ez kell ahhoz, hogy olyan fejlesztéseket lehessen olcsón elvégezni, amely hosszabb távon érdemi energiaszámla-csökkenést eredményez.