Félmilliárdos kedvezménnyel árulják a hetvenéves magyar téglagyárat

Árverésen értékesítik az egykor szebb napokat látott mályi téglagyárat. Az üzemet birtokló cég felszámolója közel 2 milliárd forintos kikiáltáson hirdette meg a termelőegységet, illetve a mellette található agyagbányát.

Előzmények: a mályi téglagyár 1952-ben kezdett termelni. A cég honlapja szerint az ezt követő hét évtizedben közel százezer családi házat építettek az üzemben gyártott téglákból. A téglához szükséges agyagot a közeli, 220 méter magas Öreg-hegyből bányászták.

• A jelenleg 40 milliós gyártási kapacitású üzem 2000-ben került a Mályi Tégla Kft. tulajdonába. Bár a cég árbevétele a csúcson az évi egymilliárd forintot is átlépte, a vállalat lényegében folyamatosan veszteséget termelt.
• Az amúgy sem erős lábakon álló társaságnál az energiaárak elszállása tette be végleg a kaput. A megugró költségek miatt 2022 közepén leállították a termelést, és bár még az év végén is tárgyaltak az újraindításhoz szükséges forrásokról, ezek az egyeztetések nem jártak sikerrel.

: a vállalat már az energiaválság előtti tíz évben is több mint 860 millió forintos összesített veszteséget hozott össze. Ezt a költségek megugrása miatt 2022-ben további 523 millióval fejelték meg.

• A 2022-es leállást követően természetesen a vállalat árbevétele is beszakadt. Tavaly a 100 millió forintot sem érte el, ami alig tizede a 2020-as évek elejére jellemző szintnek.
• Tavaly tavasszal a tulajdonos még tett egy kísérletet az üzem értékesítésére. A gyárat, a bányát és a kapcsolódó eszközöket 2,5 milliárd forintért hirdették meg. Miután azonban ez sem járt sikerrel, a cég ellen 2023 novemberében felszámolási eljárás indult.
• A vállalattól 2023 végén lényegében mindenkit elküldtek. A cégnél korábban közel 50 ember dolgozott, ám a létszám tavaly év végére lenullázódott, és idén ősszel is csak négy fő volt.

az energiaválság különösen érzékenyen érintette az építőipari alapanyagokat gyártó cégeket, mivel a cserép, a tégla vagy éppen a kőzetgyapot termelése nagyon energiaigényes.

• Ezeknél a gyáraknál már az árak emelkedése előtt is a teljes anyagköltség 50-60 százalékára rúgott a gázért és az áramért fizetett összeg. A válság idején ez nőtt tovább olyan mértékben, amit már nem lehetett kigazdálkodni, így több üzem is leállította vagy visszafogta termelését.
• Mostanra azonban normalizálódott a helyzet az energiapiacon, így valószínűleg lehetne gazdaságosan üzemeltetni a mályi táglagyárat is. Különösen, hogy korábban úgy hirdették az üzemet mint Közép-Európa egyik legmodernebb téglagyárát.

Ennek fényében az sem lenne meglepő, ha érkezne ajánlat az árverésen. A gyárat egyébként a tucatnyi helyrajzi számon nyilvántartott agyagbányával, járművekkel, beépített technológiákkal, egyéb eszközökkel, illetve egy lakással együtt értékesítenék.

• Az optimista forgatókönyvnek, illetve a modern gyár képének azonban az árverési kiírás némileg ellentmond. Az üzemterületről azt írják, hogy az épületek egy része (így az irodaház és a porta) megfelelő műszaki állapotban van, többségük azonban felújításra szorul.