Két héten belül indul a kormány lakásfejlesztési tőkeprogramja, de még a megnövelt keretösszeggel sem biztos, hogy mérsékelni lehet majd az árakat.
300 milliárd forintra emelte a kormány a március 1-jén induló lakásfejlesztési tőkeprogram korábban 200 milliárdban meghatározott keretösszegét – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közösségi oldalán.
Számokban: az öt évre szóló programban ingatlanalapok pályázhatnak 5-30 milliárd forint közötti összegre, a pénzből pedig kollégiumok, bérlakások és új lakások épülhetnek.
- Az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást, a többit a magánbefektetőknek kell állniuk, az állami hozamelvárás pedig ugyanakkora, mint amekkorát a magánbefektetők határoznak meg.
- A fő cél az, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon.
az épített új lakások száma tavaly a 2012-2016 közötti hullámvölgy adataihoz volt hasonló, és a grandiózusnak tűnő 25 ezres bövülés sem lenne még a közelében sem a 2004-es 44 ezres csúcsnak.
Miért fontos ez? Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, 25 ezer új lakás már lassíthatná a lakásdrágulást, de egyelőre sok az ismeretlen tényező a program kapcsán.
- Nem látni például, hogy idén a lakásárak növekedése gyorsabb lesz-e a bérek emelkedésénél, és azt sem tudjuk, lesz-e négyzetméterár-plafon a programban, ami kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az ingatlanok ára legalább reálértéken csökkenjen, és enyhítse a lakhatási válságot.
Az ingatlanpiac egyik fontos mutatóját, azt az átlagbér alapján számolt időt, amelyre az ingatlan megvásárlásához szükség van, épp most elemezte lokálisan a Portfolio.
- A legrosszabb helyzetben e szerint az újbudaiak vannak, nekik 8,8 évnyi (újbudai) átlagjövedelemre van szükségük egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Salgótarjánban ez két és fél évi helyi átlagjövedelemből is összejöhet.
- Sokan az óriási különbségek miatt választják az ingázást – ha nem is Salgótarjánból, de tipikusan például a fővárosi agglomerációból, amikor egy olcsóbb ingatlanárakkal bíró településről járnak be Budapestre.
