Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája

Elrendelte a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.

• A kényszertörlést azért rendelték el, mert a papíron több ezer milliárd forintos vagyonnal rendelkező vállalatnak a cégjegyzék szerint nincsen bankszámlája. A bíróság többször felszólította a társaságot, illetve annak vezetését, hogy változtasson ezen, de ez nem történt meg.

: tavaly augusztusban írtunk arról a két vállalatról, amelyekbe 2023 végén, papíron több ezer milliárd forintos vagyont pakolt tulajdonosuk. Ha ez valós lett volna, akkor a cégek tulajdonosa több pénz felett rendelkezett volna, mint a száz leggazdagabb magyar összesen.

• A vállalatok mögött saját beszámolóik szerint brazil államkötvények voltak. Az egyik ilyen értékpapír dokumentációja a G7-hez is eljutott. Az iratokról kikértük a brazil hatóságok véleményét, amely szerint azok egyértelműen hamisak. A papírokról azt is kiderítettük, hogy egy hírhedt bűnbanda gyárthatta őket.
• Később azt is megírtuk, hogy az ezermilliárdos vállalatok esete nem egyedi. Egy egész iparág épült ki dél-amerikai állampapírok hamisítására, és Magyarországon is tucatjával próbálnak ugyanilyen hihetetlen értékű, de hamis kötvényeket hasznosítani.
• Konkrétan ezeknél a cégeknél azonban több szereplőnek is hibáznia kellett ahhoz, hogy a nem létező vagyon hivatalos iratokban is megjelenhessen. Később a cégbíróság úgy orvosolta a kérdést, hogy törölte a cégek több ezer milliárdos tőkeemelését. A csalást azonban sokkal előbb is ki lehetett volna szűrni, ha van erre kormányzati szándék. 

: a G7 által bemutatott két vállalatba 2023 végén papíron 13500 milliárd forintos vagyont pakolt tulajdonosuk. Ez az éves hazai GDP nagyjából ötöde, a Mol akkori piaci értékének pedig hétszerese volt.

• A cégekben lévő összeg dollárba átváltva több mint 38 milliárdot jelentett volna, amivel éppen hogy csak nem lehetett bekerülni a világ 35 leggazdagabb embere közé a Forbes milliárdoslistáján.
• Később azonban találtunk olyan brazil vállalkozót is, akinek a hasonló hamis brazil kötvényei alapján vezetnie kellett volna az ilyen globális toplistákat.

Az előzmények fényében várható volt, hogy a bírósági intézkedések nem értek véget a kamu tőkeemelés érvénytelenítésével, és a vállalatok további szankciókra számíthatnak. Ez történt most a kényszertörlés elrendelésével.

• A Brasil Zrt.-nek elvileg lehetne innen még visszaút. A kényszertörlési eljárás kezdetétől számított kilencvenedik napig igazolhatja, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak és kérheti az eljárás megszüntetését. A vállalat és annak vezetése azonban eddig nem nagyon kommunikált a bírósággal.
• A határidőkre a vállalat esetleges hitelezőinek is figyelniük kell, hiszen negyven napjuk van jelentkezni a cégbíróságnál. Más kérdés, hogy a vállalat legutóbbi, igencsak hevenyészett beszámolója szerint a tulajdonoson kívül más nem hitelezte a céget.

: külön érdekes fejlemény, hogy végül a kényszertörlést azért rendelték el, mert a vállalat nem igazolta, hogy rendelkezik bankszámlával.

• A történet egyik legfurcsább része ugyanis az volt, hogy a hivatalos iratok szerint a vállalat – utólag törölt – 5100 milliárd forintos tőkeemelése pénzbeli hozzájárulásként történt. Ráadásul elvileg készpénzben.
• Korábban bemutattuk, hogy ehhez még húszezresekben is négy nyergesvonatóval kellett volna a helyszínre szállítani a pénzt. A házipénztárnak pedig akkor is legalább egy 50 négyzetméteres raktárt kellett volna bérelni, ha annak belmagassága öt méter, és csurig rakják szorosan kötegelt bankjegyekkel.
• Valójában a kezdetektől elég egyértelmű volt, hogy tényleges pénzmozgás nem volt. Annak az állításnak azonban, hogy a befizetés készpénzben történt, fontos szerepe lehetett abban, hogy a kamu tőkeemelések átcsúszhattak a rendszeren.