A nyelvtudás és a szimpátia a két legfontosabb tényező, amikor egy kis- vagy középvállalkozás exportra kezd termelni.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a buktatók ellenére minél hamarabb érdemes kilépni a nemzetközi piacra egy kis- és középvállalkozásnak is. Rév szerint termelői oldalon először beszállítóként érdemes elkezdeni a terjeszkedést, de ennek vannak korlátai. A Rév Group az acél-, fém-, és gépiparban tevékenykedik, ezek a termékek pedig nem szállíthatók azonnal a világ túlsó végére. Artner szerint viszont az élelmiszeriparban vannak olyan különleges termékek, amelyeket pillanatok alatt elkapkodnak a világ másik felén, és az infokommunikáció területén sincs ma már távolság.
A mezőtúri cég alapítója szerint a magyar vállalatok nemzetközi együttműködésében sok lehetőség van még, mert Magyarországon szinte meghalt a külkereskedelmi technikai képzés. A világpiacon is bezárkózást lát, az Európai Unió 27 tagállama üti egymást. Az európai szintű együttműködésre az Airbust hozta szóba jó példaként.
Ahány ország, annyi szokás
Az EPS-Global szélsőséges példája a magyar cégek exporttevékenységének, hiszen Kínában kezdték kiépíteni az okosparkolási rendszerüket. Hat-hét évvel ezelőtt ott volt erre fogadókészség, de az elmúlt egy-két évben a magyar piac is elkezdte elfogadni a technológiát, amivel foglalkoznak – mondta Déri Iván.
Július óta már hét kínai városba indul közvetlen repülőjárat Budapestről, ezért a világ második legnépesebb országa könnyen elérhetőnek számít. Egy exportra termelő cégnél azonban sokat számít az ügyvezető, és egy-két kulcsmunkatárs kapcsolatrendszere is. Déri ebben a folyamatban három akadályt nevezett meg: a nyelvi különbségeket, az eltérő szabályrendszert, és a különböző kultúrát.
Kínában nem igazán tudja az átlagember, ki volt Jézus Krisztus, ki a Mikulás, vagy mit csinál a húsvéti nyúl. Mi sem tudjuk, hogy ők miért nem január 1-jén ünneplik az újévet, vagy miről szól a Sárkányhajó fesztivál, a vezérigazgatónk mégis sok közlekedésszervezési előadást tartott Ázsiában
– magyarázta, hogy indult a kínai projekt.
Az EPS most Szaúd-Arábiában igyekszik megvetni a lábát, de ez nehezebb lépésnek bizonyul a kínai terjeszkedésnél.
Egyelőre nem értünk el áttörést, csak egy kisebb projektünk van Szaúd-Arábiában
– mondta.
Minden a szimpátián múlik
Rév András szerint a nyelvtudás kiemelten fontos az exportban gondolkodó cégeknél.
Ha német nyelvterületen szeretnél vásárolni, azt kiválóan meg lehet tenni angolul. De ha eladni akarsz, akkor jobb, ha németül beszélsz
– mondta.
A nyelvtudás hitelfelvételnél is hasznos, hiszen például egy német cég felvásárlására nagyobb eséllyel tud finanszírozást adni egy helyi bank, mint egy magyar (leány)vállalat.
Mindhárman kiemelték, hogy a személyi szimpátia alulértékelt szempontja a külkereskedelemnek. A kezdő kis- és középvállalkozásoknak ezért Rév azt javasolja, hogy kezdjék a helyi kultúra megismerésével, a kapcsolatok kiépítésével, a mentális felkészüléssel, ami persze időigényes is lehet.
A HEPA a külügyminisztérium 136 attaséjával dolgozik együtt, akik ismerik a helyi szabályozási környezetet
– tette hozzá Artner Gábor.
A szimpátia beszállítóként is fontos szempont, hiszen előfordulhat, hogy ha egy külföldi, vezető pozícióban lévő ismerős munkahelyet vált, akkor a következő cégnél is ugyanazzal az egyszer már bevált beszállítóval fog dolgozni.
