A Föld melegszik és a népességének jelentős része rendületlenül öregszik. Megfelelő intézkedésekkel mindkét trendhez egyszerre alkalmazkodhatunk.
(A szerző a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Az idei volt a valaha mért legmelegebb március Európában, 2024 pedig a valaha feljegyzett legmelegebb év globálisan, ráadásul az első év, amikor az átlagos globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján. A 2022-es év, aminek nyara az eddig legmelegebb volt, Dél-Európában 500 éve nem tapasztalt szárazsággal és példátlan erdőtüzekkel járt együtt, ami jelentős károkat okozott a régióban.
A Cambridge Econometrics Magyar Nemzeti Bank által finanszírozott kutatása szerint a globális felmelegedés jelentős GDP-veszteséget okozhat Magyarországon, különösen egy sikertelen zöld átállás esetén, melynek során a gazdasági termelékenységet fizikai kockázatok is veszélyeztetik. A klímakockázatok továbbá a befektetési portfóliók hozamait is csökkentik hosszú távon.
A globális átlaghőmérséklet növekedése mellett a világ országainak népessége is egyre öregszik. Hasonlóan a legtöbb európai országhoz, Magyarország is elöregedő társadalomnak nevezhető. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben másfélszer annyi 65 év fölötti élt Magyarországon, mint 14 év alatti. Az elöregedésnek szintén komoly gazdasági következményei vannak, hiszen a munkaképes korú népesség arányának csökkenése negatív hatással lehet a gazdasági növekedésre, és terhet jelenthet a nagy ellátórendszerek számára is.
De mi az összefüggés a társadalmak elöregedése és a klímaváltozás között? Az elmúlt években egyre több tanulmány foglalkozik ezzel. A népességszerkezet meghatározza, hogy milyen mértékben vagyunk kitéve a klímaváltozás hatásainak, hogyan tudunk alkalmazkodni hozzájuk, és hogyan lehet és kell az átmenetet végrehajtani egy fenntartható társadalom és gazdaság irányába.
Az idősebbek jóval érzékenyebbek a hőségre
A folyamatos hőmérséklet-emelkedés és az egyre gyakrabban előforduló időjárási szélsőségek jelentős problémákat okoznak az idősödő társadalmaknak. Az átlagos hőmérséklet-emelkedés és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák összességében csökkentik az idősebb emberek mobilitását (pl. a nyári extrém melegben nem mennek ki a lakásaikból), ennek következtében gyakoribb az alultápláltság, a magasabb hőmérséklet miatt nő a dehidratáció és a kiszáradás veszélye, valamint a szív- és érrendszeri betegségek hatásai is felerősödnek.A The Lancet, a több mint kétszáz éves orvosi szaklap 2023-as jelentése, amely a klímaváltozás és az egészség kapcsolatát vizsgálja, arra figyelmeztet, hogy a hőség növekedése súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Előrejelzésük szerint 2041 és 2060 között a hőség okozta halálesetek száma a 65 év feletti korosztályban csaknem a négyszeresére emelkedhet a 1995 és 2014 közötti időszakhoz képest, még akkor is, ha a globális hőmérséklet csak 2 Celsius-fokkal emelkedik.
Az idősek hőháztartása kevésbé alkalmazkadóképes, gyakrabban szenvednek krónikus betegségektől.
A hőhullámok és természeti katasztrófák idején megemelkedhet a halálozás ebben a csoportban, ha nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra.
A helyzetet tovább súlyosbítja a városi hőszigethatás. Magyarország lakosságának 70 százaléka városokban él, ahol a beépített területek és a növényzet hiánya miatt az átlaghőmérséklet több fokkal is melegebb lehet, mint vidéken. A KSH adatai alapján az idős emberek több, mint harmada egyedül él, ami sok szempontból kihívást jelent. Az egyedül élő idősek gyakran nem tudják jelezni, ha rosszul érzik magukat, és az időskorral együtt járó kognitív hanyatlás is felerősíti a problémákat. A magányosság gyakran információhiánnyal is jár, az egyedül élők kevésbé értesülnek az időjárási veszélyekről és kevésbé tájékozottak a hőség elleni védekezéssel kapcsolatban.
A klímaváltozás nem csak az idős emberek jólétét fenyegeti, hanem azokra is hatással van, akik gondoskodnak róluk, például családtagok vagy a szociális szféra dolgozói. A hőhullámok idején megnövekedő egészségügyi kockázatok többletterhet rónak az ellátórendszerre és az informális, családi gondozókra egyaránt. A házi ápolást végzők gyakran maguk is idősek, vagy dolgozó családtagok, akiknek ilyenkor egyszerre kell megküzdeniük a saját hőstresszükkel és az idős hozzátartozók fokozott szükségleteivel. A szociális és egészségügyi ellátórendszerek már most is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, így a klímaváltozás következményei csak tovább feszítik ezeket a rendszereket. A sebezhetőség tehát nem kizárólag az időseket érinti: szélesebb társadalmi rétegekre is kihat, amelyeknek alkalmazkodóképessége szintén véges.
Szükséges fejlesztések és átalakítások
Annak ellenére, hogy az elöregedő társadalom és a klímaváltozás közötti összefüggések nyomasztó képet festenek, megfelelő klímapolitikai intézkedésekkel, fejlesztésekkel és beruházásokkal nem csak a károkat mérsékelhetjük, de a társadalmi átalakulást is megkönnyíthetjük.A városi zöldterületek növelésével például jelentősen csökkenthetjük a hőszigethatást, emellett pedig közösségi és szabadidős tereket hozhatunk létre. A városokban a kiterjedtebb növényzet csökkenti a légszennyezettséget és segíti a csapadék elvezetését és a levegő nedvességtartalmának megtartását. A városok betonjából áradó hő csökkentésén kívül ezek a területek nyitottak és elérhetők bárki számára, így a kisebb jövedelemmel rendelkezők is eltölthetik itt a szabadidejüket és enyhülést találhatnak az átmelegedő épületeken kívül.
A rugalmasabb, a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló és azokhoz jobban alkalmazkodó társadalmi struktúra kiépítéséhez pedig befogadó közösségi tereket kell létrehozni és mobil egészségügyi szolgáltatásokat beindítani.
Egy 2024-es tanulmány többek között összeszedte azokat a jó példákat, amelyek városi és közterületi fejlesztésekkel egyaránt szolgálják a környezeti terhek csökkentését és a demográfiai változásokkal járó társadalmi és gazdasági kihívásokra is választ adhatnak. A vizsgált példák alapján az alábbi tanulságokat vonták le:
- a zöld közterületek egyértelműen javítják a levegőminőséget, csökkentik a hőszigethatást és ösztönzik a fizikai aktivitást.
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását célzó városi politikák egészségügyi előnyökkel járnak.
- A közterek jól megtervezett hálózata javíthatja a városok ellenálló képességét, csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, valamint mérsékelheti a társadalmi és gazdasági szegregációt és az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
- Az egészségügyi szereplők bevonása a tervezési folyamatba csökkenti az éghajlatváltozással kapcsolatos negatív egészségügyi hatásokat.
Gazdasági hatások és ellenhatások
A globális átlaghőmérséklet emelkedése a városi életmód kihívásain túl a gazdaság számára is megoldandó problémákat vet fel. A klímaváltozás bizonyítottan csökkenti a gazdasági termelékenységet. A társadalom elöregedésével pedig csökken a munkaképes korú népesség aránya, így egyre kevesebbeknek kell eltartania egyre több embert a Földön.Megfelelő szakpolitikákkal azonban elő lehet segíteni, hogy a negatív hatásokat mérsékeljük.
Az 55-69 évesek teljes népességen belüli arányának növekedése az egy főre jutó reál GDP növekedésének csökkenésével jár a gazdasági számítások szerint. Ez a visszaesés azonban mérsékelhető, ha az idős korú lakosságot jó egészségi állapotban tudjuk tartani. Tehát az idősödő lakosság fizikai és egészségi állapotának megőrzése kulcsfontosságú a gazdasági termelékenység fenntartásához. Ehhez megfelelő ellátórendszerek szükségesek.
Másrészről maga az elöregedő társadalom is új gazdasági és üzleti lehetőségeket teremt. Elsősorban az ellátó és szolgáltató szektorokban, az egészségügyben, az idősek igényeinek kiszolgálása és a szabadidő hasznos eltöltése terén jelenhetnek meg új szolgáltatások és vállalkozások. Emellett olyan technológiai innovációk is megjelenhetnek, amelyek növelik a gazdaság teljesítményét. Ehhez is elsősorban a szabályozás, a finanszírozás és a szakpolitikák terén van tennivaló a fejlődés érdekében.
A klímaváltozás elleni küzdelem tehát nem csupán védekezés a veszélyek ellen, hanem lehetőséget is teremt olyan jövő kialakítására, amely jobban figyelembe veszi a társadalom szerkezeti átalakulását, és képes arra, hogy a leginkább kiszolgáltatottakat is aktívan bevonja a zöld átmenetbe.
