A lakásbiztosítási díjak befagyasztása politikai intézkedésnek lehet jó, de rontja a pénzügyi tudatosságot és a biztosítási szektor jövedelmezőségét.
Nem emelkedhet a tavaly év végi szint fölé a lakásbiztosítások díja, ám a biztosítási értéket emelni, indexálni kell – ezt a szabályváltoztatási tervet jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Miért fontos ez? Bár a részletek még nem ismertek, a bejelentést a jelenlegi információk alapján egy hatóságilag előírt árcsökkentésként lehet értelmezni.
- A biztosítók évente szokták kezdeményezni a lakásbiztosítási díjak emelését abban az esetben, ha a kérdéses ingatlan értéke vagy például az újraépítés-vásárlás költsége növekszik.
- Ha az a cél a biztosítással, hogy egy bizonyos káreseményt a kárkifizetésből fedezni lehessen, és ehhez az infláció miatt évről-évre egyre több pénzre van szükség, akkor ezt a megemelt biztosítási díjakkal követi le a biztosító (hiszen az ő potenciális kifizetései is emelkednek).
- Ha a díjemelést megtiltja a kormány, ám a biztosított értéket az évfordulónál továbbra is aktualizálni (jellemzően emelni) kell, akkor az ügyfelek idővel ugyanannyi pénzért (kár esetén) magasabb biztosítási összeget kapnak majd, ami kvázi árcsökkentésnek felel meg, és ezt a jelek szerint a biztosítónak kell lenyelnie.
Magyarországon elég magas, 70 százalék körüli a biztosított ingatlanok aránya, ennek azonban nagyrészt nem a tudatos előre gondoskodás, hanem a lakáshitelek nagy aránya az oka, azokhoz ugyanis szinte mindig kötelező elem a lakásbiztosítás.
- A tudatosság alacsony fokára utal, hogy a lakásbiztosításokkal az ügyfelek kis része foglalkozik aktívan, évfordulókor ezek döntő részét általában nem kötik újra, a díjemelést pedig azzal fogadják el, hogy nem is reagálnak a biztosító értesítésére.
a kormány 2024-től úgy próbálta stimulálni a lakossági piacot, hogy előírta, az évfordulótól függetlenül március végéig mindenki plusz költségek nélkül válthat (lakás)biztosítót.
- Az autós kötelező biztosításokhoz hasonló évi egyszeri nagy aktivitást azonban nem sikerült elérni, mert becslések szerint csak pár százezer váltás történt a mintegy 3 millió biztosítás közül, vagyis az érintettek elsöprő többsége nem élt az alacsonyabb díjak lehetőségével.
- Ennek az is lehet az oka, hogy a lakásbiztosítások havi átlagos díja ma 5 ezer forint körül van, ez nem jelentős rezsitétel, azaz sokan gondolhatják úgy, hogy a váltással még akkor sem éri meg vesződni, ha idén jellemzően 20 százalék (havi ezer forint) körüli díjcsökkenést is el lehetett érni – véli Kozma Gábor, a PBA Insura Zrt. alkusz cég tulajdonos-vezérigazgatója.
Iparági forrásaink szerint a biztosítók indokolatlannak tartják a lépést, mert – ahogy ezt a minisztériumnak is jelezték az előzetes tárgyalásokon – szerintük:
- a piacon erős árversenyben alakultak ki a jelenlegi díjak,
- a márciusi váltásoknál jelentősebb csökkentést már elérhetett az az ügyfél, aki élt a felkínált lehetőséggel,
- illetve az extraprofitadó, a biztosítási és a baleseti adó miatt a szektor terhelése így is magas, jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban alacsony.
Mivel az egyéb biztosítási termékeknél erős a verseny, a biztosítók várhatóan nem lesznek képesek a kieső bevételt máshonnan pótolni. Így a jellemzően multicégeknek költséget kell csökkenteniük, elhalasztják fejlesztéseiket, szolgáltatásaik színvonala legjobb esetben is a mostani szinten marad, nemzetközileg pedig az ország ebből a szempontból lemarad.
- Mivel alig 1 százalékot képvisel a lakásbiztosítás a hivatalos statisztikai fogyasztói kosárban, az infláció érezhető visszafogására a lépés nem alkalmas.
- A lakosság pénzügyi tudatossága ellen hat az intézkedés, sokan gondolhatják úgy, hogy ezentúl lakásbiztosítással foglalkozni már végképp nincs értelme, hiszen a kormány majd úgyis gondoskodik az alacsony díjakról.
politikai szempontból viszont a lépés illeszkedik abba a sorba, amelynek részeként a kormány a lakosság védelmezőjeként árrésstoppot vezetett be a 30 alapvető élelmiszerre, csökkenteni készül a háztartási cikkek árrését, és önkéntes díjcsökkentésre késztette a távközlési cégeket, illetve a bankokat.
- Utóbbiak csak 2026 nyaráig vállaltak átmeneti önkorlátozást, az elmaradt két évre vonatkozó inflációkövető díjemeléseket így épp a következő kormányzati ciklus legelején fogják végrehajtani.
