Az egész világpiacot befolyásolja egy olajmező, ahol korábban több ezer magyar dolgozott

(A szerző energetikai szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Bombaként robbantak a globális olajpiacon a Reuters július 1-jei adatai, miszerint Kazahsztán idén júniusban napi 1,88 millió hordóra tornázta fel nyersolaj-kitermelését. Ez nem csupán 7,5 százalékos ugrás, hanem egyben minden idők kazah kitermelési csúcsa is, amivel lazán átlépik az OPEC+ (a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és társult tagjai) által nekik kijelölt napi 1,5 millió hordós kvótát. És itt még nincs vége, a teljes olaj- és kondenzátumtermelés júniusban már 2,15 millió hordó/nap volt.

Miért fontos ez? Mert Kazahsztán már hónapok óta fittyet hány a megállapodásokra, borsot törve az OPEC+ - különösen a keménymag, például Szaúd-Arábia - orra alá. Képzeljük el, hogy egy csapatban játszol, és valaki folyamatosan kilóg a sorból, hónapról-hónapra tudatosan rontva a többiek gondosan felépített stratégiáját.

A titok nyitja: Tengiz és az amerikai mamutok

A kazah energiaügyi minisztérium persze igyekszik hűségesnek mutatkozni az OPEC+ céljai iránt, de a számok és a politika makacs dolgok. Kazahsztán olajtermelésének több mint 70 százalékát olyan nemzetközi szereplők végzik, mint a Chevron és az ExxonMobil, amelyekre a kazah kormánynak formálisan nincs közvetlen befolyása. Yerlan Akkenzhenov energiaügyi miniszter májusban maga is megerősítette: „a köztársaságnak nincs joga termeléscsökkentést kikényszeríteni" a külföldi operátoroknál. Kényelmes helyzet, nemde?

A szénhidrogén-ágazat részesedése a kazah GDP-ből 15-17 százalék az ország 1991-es függetlenedése óta, és a termelés oroszlánrésze egyetlen gigantikus mezőről, a Chevron vezette Tengizről származik. Itt májusban még „csak" napi 813 200 hordó jött fel a földből, de júniusra ez már majdnem egymillióra, 953 ezer hordóra ugrott! 

Nem véletlen a hirtelen kiugrás: a Chevron idén indított el egy gigászi, 48 milliárd dolláros bővítési projektet Tengizben. Ezzel pedig – a gyenge globális olajárak ellenére – igencsak belehúzott a kazah termelésbe. Az év első felében a nyersolaj-kitermelés (kondenzátumok nélkül) átlagosan napi 1,79 millió hordó volt, ami 13 százalékos növekedés tavalyhoz képest.

Tengiz szerepe Kazahsztán olajiparában

A Tengiz olajmező, amelyet a Tengizchevroil (TCO) vegyesvállalat üzemeltet, kulcsszerepet játszik Kazahsztán olajtermelésében. A TCO tulajdonosai a következők:

• Chevron: 50%
• ExxonMobil: 25%
• KazMunayGas (kazah állami vállalat): 20%
• Lukoil (orosz olajcég): 5%

Ez a tulajdonosi szerkezet jól mutatja, hogy bár a kazah államnak van részesedése, a többségi irányítás külföldi, főként amerikai vállalatok kezében van, ami befolyásolja a termelési döntéseket.

Tengiz hozzájárulása Kazahsztán teljes olajtermeléséhez:

• 2002-ben Tengiz napi termelése Kazahsztán teljes napi olajtermelésének körülbelül egyharmadát tette ki.
• 2023-ban a TCO 28,9 millió tonna nyersolajat termelt, ami megközelítőleg napi 631 ezer hordó. Mivel Kazahsztán teljes nyersolaj- és gázkondenzátum-termelése 2023-ban 89,9 millió tonna, azaz napi 1,8 millió hordó volt, Tengiz részesedése ekkor körülbelül 35,05 százalék volt.
• Idén júniusban Tengiz termelése az említett napi 953 ezer hordóra ugrott. Mivel Kazahsztán teljes nyersolaj-kitermelése ekkor napi 1,88 millió hordó volt, Tengiz részesedése a nyersolaj-kitermelésből körülbelül 50,69 százalékra emelkedett. Ha a teljes olaj- és kondenzátumtermelést (napi 2,15 millió hordó) vesszük alapul, akkor is impozáns, 44,33 százalék Tengiz hozzájárulása.

Ki nyer a kazah túllépéssel?

Ez a kazah túlpörgés az OPEC+ számára kellemetlen, de van, akinek ez a helyzet maga a Kánaán.

1. Az olyan amerikai olajóriások számára, mint a Chevron és az ExxonMobil, a befektetés megtérülése és a lehető legnagyobb profit a legfontosabb. Mivel a kazah állam nem áll(hat) az útjukba, az amerikai cégek itt szabadon pörgethetik a fúrót, kiaknázva a hatalmas kapacitásokat és a milliárdos bővítési projekteket. Amíg mások tartják az OPEC+ által meghatározott kvótákat, ők szépen növelhetik részesedésüket a globális piacon.
2. Az Egyesült Államok számára létfontosságú, hogy ne függjön túlságosan az OPEC-től, főleg Szaúd-Arábiától. Ha amerikai cégeken keresztül Kazahsztán több olajat tol a piacra, az csökkentheti az árakat végső soron az amerikai benzinkutaknál is, ami jó pont a választók körében. Az OPEC befolyásának gyengülése pedig hosszú távon az amerikai energiaellátás biztonságát szolgálhatja.
3. Kazahsztánnak a több olajexport több dollárt jelent az államkasszában. Ez pedig egy olyan országnak, amely ennyire függ a szénhidrogénektől, életmentő. Másrészt ha egy ország ennyire szabad kezet ad a külföldi óriásoknak, az csak még vonzóbbá teszi a további befektetéseket. Ki ne szeretné, ha senki nem szól bele a bizniszébe?

A kvótát messze túllépő kazah kitermelésnek szerepe lehetett abban is, hogy az OPEC+ szombaton úgy döntött, hogy 

augusztusban a korábbi havi emeléseknél nagyobb mértékben, napi 548 ezer hordóval növeli kitermelését.

Így április óta összesen már 1,918 millió hordóval emelt.

Ez a kazah kvótát is növeli, nem mintha eddig zavarta volna az országot a túllépés. Ahogy egy elemző találóan összefoglalta: „Kazahsztán most pumpál, későbbre ígér, és ki merészeli megállítani?"

A tengizi magyar szál

Kazahsztán olaj- és gázipara a Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben, a függetlenséggel robbant be igazán, de már a szovjet időkben is nagy erőkkel keresték a kincseket a föld alatt. Az 1980-as években mintegy négyezer magyar szakember és munkás vett részt a hatalmas Tengiz olajmező fejlesztésében, ami a korszak egyik legjelentősebb energetikai beruházása volt.

Sajnos konkrét kitermelési és gazdaságossági adatok a magyarok által elért eredményekről nem hozzáférhetők a szovjet éra adatszolgáltatási gyakorlata miatt, de annyi bizonyos, hogy

a magyar kontingens nélkülözhetetlen szerepet játszott a mező kezdeti infrastruktúrájának kiépítésében.

Ez a munka nem csupán értékes, nagy volumenű ipari projekteken szerzett tapasztalatot biztosított a magyar mérnökök és technikusok számára, de a Chemimontage nevű magyar partnervállalat révén jelentős exportbevételre is szert tett az ország. A zord körülmények ellenére a magyar szakértelem hozzájárult ahhoz, hogy Tengiz a mai napig az egyik legnagyobb és legfontosabb olajmező maradjon a világon. Sokak számára azonban ennek nagy ára volt: a „Tengiz-szindróma" elnevezés arra utal, hogy többen súlyos egészségügyi problémákkal tértek haza.

Jelenkori kapcsolatok

A Mol az elmúlt években belevetette magát a kazah olaj- és gázkitermelésbe, és idén májusában újra elindult a termelés a Mol kazahsztáni földgázmezején. Ráadásul megállapodás született arról, hogy Magyarország 2025-ben tesztjelleggel kazahsztáni olajat vásárol a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ez stratégiailag kulcsfontosságú lehet nekünk, hiszen ezzel csökkenthetjük az orosz olajtól való függőségünket.