Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.
Kiábrándító lett a júniusi inflációs adat, csakúgy, mint az egy nappal korábban közölt, májusra vonatkozó kiskereskedelmi jelentés is, utóbbi arról is tanúskodott, hogy a fogyasztás nem indult be eléggé ahhoz, hogy a gazdasági növekedést érdemben táplálja.
- A két friss adatsor jól rímel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyik májusi megfogalmazására, amely szerint „a fogyasztás mumusa az infláció lett”.
- A kiskereskedelmi forgalom volumene májusban havi alapon 1,3 százalékot esett, éves alapon pedig a növekedése mindössze 2,1 százalékos volt.
- A lakosság továbbra sem hisz eléggé abban, hogy a következő időszakban az ország stabil növekedési pályára áll, mérséklődik az infláció, és ennek köszönhetően nem túl kockázatos költeni – ez a kormánnyal szembeni bizalmi válság jele.
- Hiába volt az elmúlt években reálbér-emelkedés és adott esetben vagyonnövekedés, ezek a pénzek nem kerülnek be közvetlenül a gazdaság vérkeringésébe, mert a lakosság jelentős része inkább megtakarít, visszaépíti a nagy inflációs hullámban elvesztett pénzügyi állásait.
- Beruházások nélkül azonban hosszabb távon nem képzelhető el GDP-növekedés, erre nemrég Nagy Márton is utalt.
- A változáshoz a fenti ördögi kört kellene megtörni Virovácz Péter szerint, a helyzetet azonban egyre inkább nehezíti, hogy a sorozatos kormányzati piaci beavatkozások azt a képzetet is erősíthetik, hogy szinte mindenhol baj van, azért kell mindenhol ilyen drasztikus eszközökkel fellépni.
- Ezt a hatást a kormányzati kommunikáció azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy folyamatosan arról beszél, minden rendben lesz hosszabb távon, a növekedés be fog indulni.
- Ezeknek a bejelentett jóléti intézkedéseknek már látszódniuk kellene a fogyasztás növekedésében, de ez nem történt meg. A lakosság az utóbbi időben sokkal óvatosabb lett, csak akkor hiszi el, hogy pénzt kap, amikor az már megérkezett.
- Amennyiben a pénzosztás alapvetően a jómódúbb rétegeket érinti majd, akkor kevésbé lesz belőle költés, hiszen ők megtehetik, hogy a plusz jövedelmüket félreteszik megtakarításokba – mondja a szakértő.
- Ha pedig érdemben nőni fog a fogyasztás, akkor az lesz a nagy kérdés, hogy a vállalatok hogyan reagálnak: beruházásokba fognak, vagy inkább áremeléssel próbálják magukhoz csatornázni ezeket az összegeket.
- Azokon a piacokon, ahol nincs elég éles verseny, az áremelés/infláció gyorsan elviheti a növekedés lehetőségét.
