Bár csak 2027-től kell a jelenlegi hőszivattyúkról áttérni a drágább verziókra, a kereskedőknél már most erősen fogynak a készletek, és egyébként is „infláció van”.
Néhány darab még van – mondta egy hőszivattyúkat értékesítő és telepítő cég, amikor arról érdeklődtem, hogy vehetnék-e még náluk olyan berendezést, amely nem propánnal működik. A hőszivattyúkban ugyanis jelenleg még messze nem a propán a leggyakoribb hűtőközeg, hanem az R32 nevű gáz, ám ezt egy 2024-ben hozott uniós rendelet következtében 2027-től már nem lehet alkalmazni. A gyártók ezért jellemzően a környezetbarátabb propángáz alkalmazására kezdtek áttérni, ám ezek a berendezések nagyobbak, nehezebbek, és ami talán a legfontosabb: drágábbak is. Bár az átállás látszólag még messze van, a kereskedői készletekben már most egyre inkább keveredik a propános és az R32-es kínálat.
A gyanútlan vásárló azt gondolná, hogy ez is úgy lesz, mint például a hagyományos lámpaizzóknál volt, a kereskedők majd jól beraktároznak az olcsóbb gépekből a határidő előtt, és még évekkel a kivezetés után is árulnak majd olcsóbb, R32-es készülékeket. Ám ahogy egy olvasónk is felhívta rá a figyelmünket, ezúttal pont fordított a helyzet, a gyártók már jóval a 2027-es határidő előtt elkezdtek átállni a propános hőszivattyúkra, és a váltás már javában zajlik. Azaz nemhogy 2027 után, de lehet, hogy sok helyen már előtte sem lesz érdemi kínálat az olcsóbb berendezésekből.
Amikor pár kereskedőnél mi is érdeklődtünk, valóban azt mondták, hogy kapható már náluk a technológiailag fejlettebb propános hőszivattyú, az R32-es típusokból pedig egyre korlátozottabbak a készleteik.
– mondta egyikük.A gyártók kérésének megfelelően ezeket hamar ki fogjuk vezetni a kínálatból, biztosan le is fogjuk akciózni
A propános hőszivattyúk jellemzően 20-30 százalékkal kerülnek többe, mint az R32-esek, de a kereskedők arra is utaltak, hogy ha már úgyis új termékeket kell beárazniuk, akkor biztosan figyelembe fogják venni, hogy „Magyarországon infláció van, mindennek megy fel az ára”, vagyis egyúttal a növekvő költségeiket is érvényesíteni fogják.
Egy 150 négyzetméteres családi háznál a gázkazán (levegő-víz) hőszivattyúra cseréléséhez jelenleg 2-4 millió forint között kapni berendezéseket (ehhez jön még a kiépítés költsége), így a 20-30 százalékos áremelkedés körülbelül 400 ezer és 1,2 millió forint közötti többletköltséget jelenthet.
Fontos részlet, hogy a köznyelvben légkondinak vagy sima klímának nevezett berendezések technológiai értelemben szintén hőszivattyúk, pontosabban „osztott levegő-levegő típusú lakossági berendezések”. Ezekre azonban csak 2029-től vonatkozik a propános átállási kötelezettség, így ezekből még várhatóan jó ideig lesz a jelenlegi R32-es változat is. A mostani drágulás a jellemzően családi házakba tervezett hűtő-fűtő és melegvíz-előállító gépeket érinti (függetlenül attól, hogy a hőt a földből, vízből vagy a levegőből nyerik ki). A lakossági méretet az unió egyébként 12 kilowattban határozta meg, ez jellemzően bőven elég egy átlagos családi ház kapacitásigényére, és csak e fölött minősülnek a berendezések ipari méretűnek, ezekre 2029-2032 közötti kivezetési szabályok vonatkoznak.
– jellemezte a helyzetet kérdésünkre Kovács Zsombor, az A1 Solar szakértője.Általános vagy azonnali készlethiányról a hagyományos hűtőközeggel működő klímaberendezések és hőszivattyúk esetében nem beszélhetünk. A gyártók már most is fokozatosan bővítik az új típusú készülékek kínálatát, emiatt a hagyományos rendszerek választéka várhatóan csökkenhet, ez azonban nem jelent közvetlen készlethiányt, hanem inkább az új modellek térnyerését mutatja
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi R32-es vagy más hűtőközeggel működő berendezések forgalmazása teljesen legális a szabályozás hatálybalépéséig (tehát a meglévő készletekből nyugodtan vásároljon mindenki), illetve a már telepített rendszerek szervizelése és hűtőközeg-ellátása a teljes élettartam során biztosított. Ne tartson senki attól, hogy az átállás miatt hosszabb távon nem lesz karbantartható a most megvásárolt készülékre.
A vevők jelentős része azonban várhatóan nem fog a technológia és az uniós szabályok részleteiben elmerülni, számára mindez a kereskedésekben úgy fog megjelenni, hogy vannak a régebbi típusú, kisebb, könnyebb és olcsóbb hőszivattyúk, ezzel szemben törnek előre a modernebb, környezetbarátabb, de nehezebb és drágább készülékek.
Mivel ezen a piacon is állandóak a fejlesztések, a gyártók pedig a legújabb technológiát építik a propános verziókba, általánosságban is igaz lehet, hogy a drágább termékek modernebbek is egyben, ami részben indokolja, alátámasztja a magasabb árfekvést – a szabályváltozás okozta drágulás így a hétköznapokban összefolyik a megszokott, technológiai fejlődés okozta áremelkedéssel.
Ennek a piacnak egyébként is az a sajátossága, hogy a lakossági vásárlókat általában nem a megfontolt előre gondolkodás, hanem a kánikula okozta pánikreakciók vezérlik. Ebben a helyzetben pedig sokkal kevesebb figyelem esik arra, hogy milyen hűtőközeget használ egy berendezés, vagy milyen uniós szabályoknak felel meg.
Elképzelhető az is, hogy a „sima légkondik” (azaz osztott levegő-levegő, hűtő-fűtő lakossági méretű hőszivattyúk) piacán a 2029-es átállásra való felkészülés nem fog akkora egyszeri drágulást hozni, mint ami most a hőszivattyúknál megfigyelhető, mert az átmenetet „ellaposíthatja” a jóval nagyobb eladott darabszám és az emiatt élesebb verseny.
– véli a szakértő.Összességében nincs szükség pánikszerű beszerzésre, de célszerű tudatosan megtervezni a jövőbeli vásárlásokat
