Sorra esnek el a gigagyárak, amelyek elkezdhetnék tolni a magyar GDP-t

A BMW tűnik a kormányzati kommunikáció utolsó szalmaszálának idén, miután a Mercedes és a CATL után a szegedi BYD-üzem is újratervezte jövőjét.

Erősen korlátozottan indul el a kínai BYD autók gyártása Szegeden 2026-ban a Reuters beszámolója alapján, így az üzem még jövőre sem fogja érdemben erősíteni a magyar GDP-t a termelésével, legfeljebb a beruházási értékkel.

Számokban: Kína vezető e-autó-gyártója évi 150 ezer autó kezdeti és 300 ezer végső gyártókapacitásra tervezi a magyar üzemét, de most kiderült, hogy jövőre csak néhány tízezer darabot fog legyártani.

  • A szegedi beruházás összértéke 4 milliárd euró (1600 milliárd forint) lesz, a hírek szerint azonban a gyártást előbb inkább az egymilliárd dollárért (340 milliárd forintért) felhúzott, a magyarnál olcsóbban dolgozó török üzemben futtatják fel.
Miért fontos ez? A BYD beruházása annak a négy nagy gyárnak az egyike, amelyhez a kormány tavaly nagy reményeket fűzött, amikor az idei gazdasági növekedést még 3,4 százalékra, az MNB pedig ezen belül az akku- és járműipar hozzájárulását 0,6 százalékra tervezte.
  • Azóta kiderült, hogy idén a GDP valószínűleg kevesebb mint 1 százalékkal nőhet, a nagy új gyárak (BMW, Mercedes, CATL és BYD) indulása pedig jobbára csúszik.
Alulnézet: a BMW-nél a legjobb a helyzet, ott a legutóbbi hírek szerint szeptember végén lesz a gyáravató, és mivel a próbagyártás már jó ideje folyik, van rá esély, hogy a sorozatgyártás valamikor az év végén beindul. Ez azonban érdemben már nem ad hozzá az idei gazdasági teljesítményhez.
  • A Mercedes Kecskeméten 2022-ben kezdte építeni az új üzemét, amely megduplázza az itteni gyártókapacitását, ám már korábban kiderült, hogy a gyártás indulása jövőre csúszik.
  • A CATL akkugyára Debrecenben a télen ugyan elindulhat, de a háromfázisú építkezésből visszafogtak, egyelőre csak az első valósul meg, már a másodikat is felfüggesztették.
Felülnézet: a magyar GDP-be a beruházások, vagyis ez esetben a gyárépítések ugyan beszámítanak, ám kedvezőtlen egyrészt a késés/felfüggesztés, másrészt a termelési oldal a vártnál jóval lassabban épül fel.
  • Nem növeli a magyar GDP-t ezen kívül a gyárak alapanyagimportja, a számolásnál ugyanis csak a magyarországi hozzáadott érték számít, ami általában véve sem magas, de az induló gyárak esetében jellemzően még alacsonyabb.
  • A BYD gyárának szakmai várakozások szerint legalább öt év kell majd, hogy hazai beszállítói kört építsen ki, és kezdetben mindenképpen alacsony lesz az itteni kutatás-fejlesztési tevékenység is, pedig a helyi hozzáadott értéket ezekkel lehetne növelni.
Tágabb kontextus: a magyar GDP idei növekedését az elemzők kezdettől fogva a kormánynál alacsonyabbra tették, de még ők sem számoltak ennyire kedvezőtlen folyamatokkal.
  • Az autóipar és az elektromos átállás általános problémái mellett Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan vámpolitikája olyan globális bizonytalanságot okozott, amely visszaveti vagy elhalasztja a beruházásokat, ami a járműiparnak erősen kitett magyar gazdaságnak rendkívül kedvezőtlen.
(frissítés 07.23.):

Igen, de: Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatójának keddi Facebook-posztja szerint „a szegedi munkálatok teljes gőzerővel haladnak, és ahogyan azt a BYD központja ma is megerősítette, semmilyen módosulás nincs a hazai gyárépítés és gyártási felfutás tekintetében".

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!